Karacs Ferenc

Karacs Ferenc

(Püspökladány, 1770. március. 16.- Pest, 1838. április. 14.)
térképkészítő rézmetsző.

 

Nemesi családból származott, apja Karacs János, anyja Makay Sára, egyik testvére, Karacs János református pap. Felesége Takács Éva írónő. Tanulmányait a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában kezdte. Csokonai Vitéz Mihállyal és a későbbi bécsi tanár Márton Józseffel szobatársak voltak. Debreceni évei alatt több térképet készített a gimnázium részére. 1793-ban az iskola elvégzése után Pestre került, ahol mérnöknek tanult. Tanárai Dugonics András és Mitterpacher Lajos voltak. Képzése során a térképészet lett a fő érdeklődési köre. Térképeit nem csak papírra készítette el, hanem művészi rézmetszeteket készített róluk.

A mérnöki pálya helyett a rézmetszéssel kezdett el komolyabban foglalkozni, és Bécsben a legjobb mesterektől leste el a technikát. Hazatérve Pesten telepedett le. József nádor, Széchényi Ferenc, Teleki László valamint egyházi személyek is művészi munkájának folytatására biztatták és megrendeléseket is kapott.

Élete során többször kapott külföldi, jól jövedelmező ajánlatokat, így például az orosz cári udvarba is, de ő ragaszkodott a magyarországi pályához. Tervei között szerepelt magyar nyelvű térképek kiadása, de anyagiak hiányában csak egy 21 oldalas Európa térkép, egy iskolai atlasz és egy fali Magyarország térkép valósult meg ebből. Ezeken kívül rézbe metszette mások térképeit, díszes iratokat, okleveleket és újságokba készített térképeket.

Társaságában gyakran megfordultak a magyar irodalom, a könyvkiadás és a tudományos élet korabeli szereplői is, így például: Horvát István, Virág Benedek, Fáy András, Vitkovics Mihály.

Emlékét Debrecenben egy utca, Püspökladányban a gimnázium és a múzeum nevében őrzi.


-***-


Születésének esztendejére nézve nézve többféle adat van, mivel az anyakönyv megsemmisült, csak visszakövetkeztetni lehet. Nem megbízható lányának, Karacs Teréznek feljegyzése sem, mely apja halála után jó két évtizeddel készült.

 

Karacs Ferenc

Karacs Ferenc

Legvalószínűbbnek az 1770-es esztendőt tekinthetjük, mert 1787. április 26-án írta alá a debreceni református főiskola anyakönyvét, mint tógátus diák.
Módos család gyermeke volt, így taníttatása anyagi akadályokba nem ütközött. 1781-ben beíratták a debreceni Református Kollégiumba, ahol életútjához szerencsés indíttatást kapott. Az iskola tanára, Maróthy György, fontosnak tartotta, hogy a földrajz oktatását térképekkel segítse; hazai térképek viszont nem voltak, ezért minden diáknak külföldi térképekről kellett másolatot készítenie. Ez vezette Karacs Ferencet a térkép szeretetéhez, a rézmetszés elsajátításához. Már kora ifjúságában kitűnt tehetsége a térképszerkesztő és térképmetsző pályán: 1788-ban készült el első műve, amely 10 oldalon 148 mértani ábrát szemléltet, olyan tökéletes alkotás, hogy mindenki rézmetszésnek hiszi.1789-ben készíti el iskolájának 34 lapból álló térképgyűjteményét, amely magyar iskolának megszerezhetetlen külföldi térképek másolata volt. Debreceni tanulmányainak befejezése után három évig Margittán tanított, majd 1793-ban Pestre jött mérnöki tanulmányok folytatására. Itt egyik tanára, Dugonics András ösztönzésére kezdett a rézmetszéssel elmélyültebben foglalkozni. 1794-ben Bécsben, neves rézmetszőknél (a magyar származású Czetter Sámuelnél valamint Junkernél) bővítette ismereteit. Ők ajánlották, hogy az akkori képzőművészetek központjában, Münchenben tökéletesítse tudását, de ajánlották a tudományokat és szép mesterségeket kedvelő I. Sándor cár udvarába is. Az ajánlatokat így utasította el: “ha minden magyar művész külföldön virágoztatja tehetségét, akkor csak saját sorsán segít, s nem mozdítja elő nemzete csinosodását”. Az 1795-ben Pesten megnyitott térképszerkesztő-rézmetsző műhelye rövidesen ismert és elismert lett itthon és külföldön. A müncheni és pétervári meghívásokat mindvégig elutasította. Anyagi helyzetének javultával 1802-ben feleségül vette a nagy műveltségű Takács Évát, aki később jelentős irodalmi munkásságával tűnt fel. Vendégszerető házukat csaknem naponta keresték fel a kor jelentős tudósai, írói, művészei: Vörösmarty Mihály, Kazinczy Ferenc, Fáy András, Virág Benedek, Kultsár István és a színészi pályát ekkor kezdő Déryné Széppataki Róza. Ingyenes lakóként itt kezdte el írni Katona József Bánk bán c. drámáját 1811-13 között. E kör határozta el a Tudományos Gyűjteménynek és az Auróra c. folyóiratnak a megjelentetését, melyben számos Karacs metszet látott napvilágot. Sok iskolai és egyéb térképet szerkesztett és metszett. Dolgozott Lipszky János neves mappáján is. Mintegy száz térképét, és kilenc atlaszát őrzik a gyűjtemények. Egyik legjelentősebb művét, a Magyar ország és a hozzá kapcsoltatott Horváth és Tóth országok Közönséges Táblát 1813-ban adta ki. Ennek fő értéke a részletessége, de jelentős forrás értékű munkának számít az itt szereplő 800 magyar helységnév miatt is.

 

1830-ban fogott élete fő művéhez. Közel tíz éven át dolgozott az Európa Magyar Atlása című munkáján. Amikor az 1838. március 13-i árvíz háza emeleti peremét elérte, munkáját akkor sem hagyta abba, nem követte a mentők felszólítását. Kiadását nem tudta megérni mivel tüdőgyulladást kapott, és április 14-én meghalt. A régi ferencvárosi temetőben, az Orczy-kerthez legközelebb eső sírhelyre temették, mely temetőt 1870-ben megszüntettek, a halottakat kihantolták, így nyughelye ma már ismeretlen. Halála után a réztáblák a Heckenast kiadó tulajdonába mentek át, aki ezeket 1864-ig a raktárban hagyta porosodni. Az atlaszok iránti kereslet megnövekedése miatt1864-ben Hunfalvy János neve alatt jelentette meg a táblákat, a második kiadás 1875-ben, a Franklin Társulatnál készült. Ez volt az első, magyar nyelvezetű Európa-atlasz, és még a század fordulón is használták az oktatásban. A hamisítást azonban felületesen követték el, mert a táblákról több Karacsra történő utalást elfelejtettek kivésni.

Karacs Ferenc érdemei elsősorban mint magyar térképszerkesztőé közismertek, de meg kell említenünk a múzeumokban őrzött, művészi kivitelű 63(nem térképi) rézmetszetét, valamint a reformkor szellemi kezdeményezéseiben betöltött szerepét is.Pesten, az Ősz utca és Sándor utca sarkán álló Karacs-ház (ma Szentkirályi u. 23.) találkozó helye volt a reformkori magyar élet kiválóságainak. Vörösmarty, Kazinczy, Fáy András, Virág Benedek, Déryné, Katona József, Bajzsa József és mások Karacs Ferenc gyakori vendégei, beszélgető partnerei voltak.

Munkássága:

karacs9aKaracs Ferenc működése a század elejére esik. Azokra az évekre, amikor az egyház és az arisztokrácia művészeti igényeivel még mindig külföld felé fordul s a magyar mestereket lenézi.

Azok a hazai mûvészek, akik a magyarság szolgálatába állították tehetségüket, egyelõre csak a most bontakozó polgári rétegtõl remélhettek mûvészi megrendeléseket. A polgárság fizetett elõ a könyvekre, folyóiratokra, almanachokra és zsebkönyvekre. A XIX. sz. folyamán a polgárság elõre törése a rézacélmetszetek tükrében is elérhetõ. Az egyházi tárgyú ábrázolások mindinkább átadják helyüket a világi, sõt nemzeti vonatkozású metszeteknek. Mayer István püspök (aki fiatal korában maga is metszegetett, sõt megírta a Rézmetszetek mûtananát is), õszintén kimondja, hogy “… talán egész országunkban 15 rézmetszõ mûködik és pártolás hiányában nem emelkedtek a középszerûség fölé. Karacs Ferencrõl ugyanakkor a következõket írja Garay a regélõ 1836-os évfolyamában: “Örömmel látjuk a tisztelt öreget (- Karacs Ferenc ekkor 66 éves volt -) fáradhatatlan Karacsunkat a legjobb egészségben munkálkodni, kis Tusculánumában…” Ez adatokból arra is következtethetünk, hogy többen is foglalkoztak a rézmetszés művészetével, de csak kevesen emelkedtek megfelelő színvonalra.

A polgárosodás következménye, hogy mecenások helyét egyre inkább a kiállítások adta lehetõségek s mûkereskedések foglalták el. Pataki Dénes utal könyvében arra, hogy a Bécsben élõ Görög Demeter, a legismertebb magyar rézmetszõket: Farkas Sámuelt, Junker Keresztéjt, Czetter Sámuelt és Karacs Ferencet támogatta, sõt a debreceni rézmetszõ diák: Erõs Gábor is hozzákerült Bécsbe. Görög Demeter szereplése azért is lényeges, mert õ adta a gondolatot arra, hogy rézben örökítsék meg a magyar megyéket, Festetics György költségén. – Igen jelentõs Kazinczynak a szerepe a magyar rézmetszés területén. Mint a XIX. sz. irodalmi vezére a mûveket méltó köntösben kívánta megjeleníteni s igen sokat adott a rézmetszés mûvészi színvonalára is.

karacs3a

Saját visszaemlékezése szerint a térképrajzolást és az ércbe való metszést a debreceni kollégiumban kezdte meg. Az első térképeit, egy 34 lapból álló gyűjteményt, még diák korában rajzolgatta a kollégium számára. Munkásságának és életének legjelentősebb szakasza arra az időszakra esik, mikor az újjászülető magyar irodalomban megindul a hűbériség eszmei maradványainak felszámolása. Az írók és művészek legjobbjai minden erőt az akkor haladó irányt jelentő polgári fejlődés és átalakulás érdekében összpontosítanak A korszak legnevesebb rézmetszői az irodalom vezető alakjaival összeköttetésben, nemegyszer baráti kapcsolatban állottak. Az irodalommal való fokozottabb kapcsolatot az is segítette, hogy a rézmetszés technikája egyre magasabbra emelkedett s így alkalmassá vált bármely irodalmi mű képi ábrázolására, sőt a technikai lehetőségek kisülésével még a festményeket is el tudták készíteni rézmetszetben. Ügyesen követték az ecset vonásait, különböző értékű vonalakkal, pontokkal a színárnyalatokat is híven visszaadták. A rézmetszés feladata egyre inkább nagyjaink arcképeinek és a nevesebb műalkotások reprodukálásának területére korlátozódott, mert a korszak irodalmi igényei ezt követelték. A rézmetszet-reprodukciók a könyvek szöveg közé ragasztva mindenfelé elvitték a művészeti alkotások ábráit, megismertették nemzeti nagyjaink arcképeit szélesebb körben. Mivel rézmetszetek általában a könyvekkel együtt terjedtek, könnyebben eljuthattak a kevésszer városi tömeghez. Ugyanakkor a rézmetszés nem csak az ismeretközlés, hanem az írásfejlesztés terén jelentős szerepet töltött be.

terkep

Életének fő műve az “Európa Magyar Atlasz”, mely szép, tiszta metszésben jelent meg 21 táblán, s melyet eredetileg 24-re tervezett.A mű Európa országait külön-külön lapon ábrázolja s együtt is az egész kontinenst. Térképlapjai az európai országokról készített első korszerű s az egész múlt századon használt hazai térkép. Sajnos egyszerre nem adhatta ki, anyagi viszonyai nem engedték. A térképet tehát laponként készítette el és mindig a befolyt pénzből fedezte a következőt. Ősz fejjel, 60 éves korában fog hozzá hatalmas művéhez. Előfizetési felhívása 24 térképtáblára szólt, de az érdektelenség s 10 évi munka után a halál megakadályozta tervét. Először a Tudományos Gyűjtemény hívja fel az olvasók figyelmét a Magyar Atlaszra. Majd felesége fordul levélben a szerkesztőséghez, hogy támogassák férje munkáját: “…Azzal a szíves igyekezettel fogott férjem e nagy munkához, hogy hazájának e nagy szükséget kipótolja magának, mint ezen nemben századunk egyetlen magyar művészének önön közhasznú munkájából emléket készítsen… Méltón kívánja hazájától, hogy áldozata, valamint hasznáért való fáradhatatlan munkálkodása figyelembe vétessék. ” Az Atlasz 1838 tavaszán jelenik meg. Miközben a XXI. Lapot véste, a megáradt Duna hullámai már nyaldosták Ősz utcai házát. E térkép vésését az is lassította, hogy Karacs állandóan kutatott, s felhasználta a legújabb politikai, geográfiai és statisztikai adatokat. De térképein így is van valamelyes romantikus jelleg, mely a már klasszikusnak nevezhető metszeteknek annyi sok megindító kedvességet kölcsönöz.

karacs7

A katalógusok Karacs Ferenc 88 rézmetszetét, képét és térképét tartják nyilván. Időrendben legelső Halimba és Csehkút határtérképe 1795-bõl s a legutolsó címlap: a Tabulae Numismaticae. Metszett ezen kívül Szerelemhegyi rajza után mértani ábrákat Dugonics: “Tudákosság” című könyvéhez – Virág Benedek könyvébe Horatius arcképét, metszette korabeli könyvek címlapját, pl. Kisfaludy Sándor: Hunyadi János című drámájához, ő metszette rézbe a Magyar Tudományos Akadémia tagsági leveleit, a Kálvin téri templomot. Készített kastély- és várábrázolásokat, természettani, kozmográfiai és csillagászati illusztrációkat, Rézben örökítette meg I. István, I. László és Mária Terézia arcvonásait. Hogy ábrázolási köre milyen sokirányú bizonyítja, vésett illusztrációs célokból mezőgazdasági ábrákat is: vasboronát, röghúzót, répaültetőt. – Inkább egzotikum, hogy a tízparancsolatot 1833-ban 8 cm-es körben, a miatyánkot pedig 1 cm-es körben lemezre karcolta. Még nagyobb bravúrja volt, hogy a miatyánkot, üdvözlégyet, a hiszekegyet egymás mellett egy 3 cm-es belterületű körben elkészítette. Ezeket a nagyítóüveg segítségével vésett munkákat egy év alatt metszette s ma is szívesen mutogatott különlegességei a debreceni kollégium nagykönyvtárában őrzött Karacs-relikviáknak.

Különös másoló tevékenységéhez tartozott, hogy teljes pontossággal tudta megörökíteni az okleveleket, ajándék- és kegyelemleveleket. Ezeket később össze is gyűjtötte Oklevél – Hasonmások címmel. Hitelességével meglepő az első magyar nyelvemlék, a Halotti Beszéd másolata. Ő metszette rézlemezre Horváth István történészünk munkáinak illusztrálásához a fentieken kívül még a pecsétek másolatait is. Nála rendelték meg az 1812-ben épült színháznak az alapkövébe zárt emléklapot. Munkásságának zömét azonban asztali és térképmappái alkotják.

Karacs4a

A XIX. sz. első évtizedeiben a rézmetszésnek komoly riválisa támadt az acélmetszetekben. Hogy diadalmaskodhatott, annak több oka is volt. Elsősorban az, hogy az acélmetszetek nyomatszáma szinte korlátlan. Így a könyvek és a folyóiratok megnövekedett példányszámaihoz jobban megfelelt. De az acélmetszetek uralma is hamar letűnt. Az újonnan feltalált kőrajz olcsóbb és könnyű technikája lehetővé tette, hogy a művész felszabadultan, az anyag költsége nélkül rajzolhasson a kő felületére és végbél bármily mennyiségben egyenlő értékű példányokat hengereltethessen. Ismert tény, hogy a mélynyomású és síknyomású technikák nehezen hangolhatók össze a könyvnyomtatás magas felületet kívánó műveletével. Erre a fametszet alkalmasabb. Segítségével a kép és a szöveg egyszerre nyomtatható. Így történhetett meg, hogy a sokig háttérbe szorított fametszet újra divatba jött. Először, mint műdúc (klisé), majd később mint önálló művészi, grafikai műfaj. A rézmetszés nemes művészete csak műtermekben s bibliofilek albumaiban él tovább, vagy régi könyvek lapjain a múltat kutató műbarátokra.

Karacs Ferencről, térképkészítő és rézmetsző zeneművészet, Ecsedi István már-már elavuló könyvén kívül, összefoglaló munka eddig még nem jelent meg. A kutatónak elszórt adatokból kell életének és művészetének szálait áttekinthető egységbe fogni. Alaposabb feldolgozásra várnak lányának Karacs Teréznek feljegyzése is a Debreceni Kollégium Nagykönyvtárában. Sok helyen találunk egykorú adatokat, közléseket munkáira vonatkozóan. Röviden megemlékezik róla Honművész 1833, 1836, 1837. évi száma. Szinnyei: a Magyar Írók kötetében, Kazinczy a levelezéseiben, Déryné a naplójában, Dóczi Imre a Magyar Művészetben, Rózsa György és Pataki Dénes tanulmányaikban. A Karacs Ferenc életművére vonatkozó kutatások azonban még mindig hézagosak, működésének irodalmi és esztétikai vonatkozásai feldolgozásra várnak.

Karacs Ferenc térképkészítő és rézmetsző tevékenységének rendkívül nagy a magyar tudomány és művészet történetében. “Ő volt a XIX. század legnagyobb és legtermékenyebb magyar térképésze.” A német nyelvű térképek uralma idején a magyar szövegű térképlapot készít, s így lehetőséget nyújt a korszerű magyar nyelvű földrajz oktatására, s a magyar nyelvű földrajztudomány kialakulására. Feldolgozza korának tudományos adatait, az akkori legújabb mérési és statisztikai eredményeket. Negyvenhárom éven átdolgozó műhelye jogosan tekinthető az első magyar földrajzi intézetnek. – A magyar nemzeti öntudat ébresztője. Emberi magatartása, művészetének fanatikus szeretete, áldozatkészsége mindenkor példamutató erejű.

********************************************************************************

Források:

Wikipedia

Wikipedia

Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium

Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium