Püspökladány Város helytörténeti oldala

Püspökladány Város

Püspökladány Város

Oldalak:

 


 

Püspökladány város Hajdú-Bihar megyében, a Püspökladányi kistérségnek a székhelye.

A Tiszántúl középső részén, Hajdú-Bihar megye nyugati határán, három tájegység: a Hortobágy, a Nagykunság és a Nagy-Sárrét találkozási pontján fekvő igazi alföldi város. Nyugati szomszédja a Jász-Nagykun-Szolnok megyei város,Karcag.

  • Közúton: Budapest, illetve Debrecen felől a 4. sz. főközlekedési úton,Nagyvárad, Berettyóújfalu felől a 42. sz. főúton, amely a városból Ártándra vezet.
  • Vonattal a MÁV 100-as számú (Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza), a 101-es számú (Püspökladány-Biharkeresztes-Nagyvárad (Románia)) és a 128-as számú (Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány) vonalán érhető el. A környező állomások és megállóhelyek: Kaba, Báránd, Püspökladány-Vásártér

Püspökladány lakott hely volt már időszámításunk előtt, erről tanúskodnak a város közelében lévő Kincses-dombon végzett ásatások, ahol körülbelül 4 000 éves katakomba sírokat tártak fel, melyek Európa-szerte egyedülállóak. Különböző leletek bizonyítják a hely lakottságát a népvándorlás, a honfoglalás és az Árpád-korban is. Viszont a település keletkezésének ideje nem határozható meg pontosan, ez feltehetően a 10-11. századra tehető.

Első írásos említése a Váradi Konvent 1351-ből származó oklevele, mely Ladanformában említi a mai név utótagját. A város nevének eredetét szintén homály fedi. Elméletek születtek besenyő, szláv, alán és ősmagyar eredetre, melyek közül legelfogadhatóbb az a tézis, mely Ladányt egy ősi magyar személynévként azonosítja (Vorovszky tézis).

A mai név feltehetően birtoktestet jelöl, mégpedig a kisnemesi Bajomi család Ladány nevű birtokát, melyet a váradi püspöknek zálogosított el. A település nevét 1543-banPispek Ladan formában említik.

A település a Rákócziak birtoka is volt. Rákóczi György idejéből származik a református templomban lévő ún. Rákóczi-harang. A szabadságharc bukása után Püspökladány kincstári birtok lett, majd a 19. század elején az udvar József nádornak adományozta. A települést 1901-ig Püspök-Ladányként említik, a mai névhasználata ezen időponttól él.

A középkorban Püspökladány nem volt számottevő település. Népessége évszázadokon át elmaradt a szomszédos Nádudvarétól vagyKabáétól. A korabeli népességszámlálások szerint 1552-ben 645 fő, 1594-ben 1 300 fő, 1725-ben 1 190 fő, a II. József korában végzett első magyarországi népszámláláskor pedig 2 454 fő lakosa lehetett Püspökladánynak.

A város fejlődése a 19. század második feléig igen lassú volt, hiszen a település többször elpusztult és benépesült. Az első lakott részek 1554-ben a tatárok betörésekor elpusztultak. Ennek ellenére 1558-ben már Dél-Szabolcs vármegye legnépesebb települése volt, de újra elpusztult, és csak az 1600-as évek elején népesült be újra.

A 17. század végétől a források Ladányt oppidumnak, azaz mezővárosnak nevezik, bár a mezővárosi rangot jelentő vásártartási jogotcsak 1847-ben kapta meg.

Püspökladány az 1876-os megyerendezésig a nagy kiterjedésű Szabolcs vármegye délnyugati végén feküdt annak utolsó településeként, ekkor átcsatolták az újonnan létrehozott Hajdú vármegyéhez, majd az 1950-es megyerendezés során az akkor létrejöttHajdú-Bihar megyéhez került.

1930-ban a Hajdú vármegye déli felén fekvő községeket magába foglaló Hajdúszoboszlói járás székhelyét Püspökladányra helyezték, és nevét Püspökladányi járásra változtatták, és ez így maradt a járások megszüntetéséig, 1983 végéig. Püspökladányt 1984. január 1-jével városi jogú nagyközséggé, majd 1986-ban várossá nyilvánították.

(A kistérség- és a város fejlesztésének hosszú- és nagy távlatú programja – és a város általános rendezési tervének – elkészítéséértKiss Tamás, a HAJDUTERV főmérnöke Pro Urbe kitüntetésben részesült).


Adatközlők és forrás anyagok:

Wikipedia

Wikipedia

 

www.puspokladanyanno.hu

www.puspokladanyanno.hu

 

Magyar Elektronikus Könyvtár

Magyar Elektronikus Könyvtár

Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium

Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium