Kaba - Római katolikus templom

Római katolikus templom

Kabán a katolikus hitélet 1929-ben kezdődött dr. Lindenberg János debreceni püspök helynök engedélyezte a közigazgatásilag Kabához tartozó, Kabai birtokon lévő tanyasi iskola Friedman Júlia tanítónőnek, hogy a gyerekeknek tartson hitoktatást.
A kabai híveknek, minden vágya az volt, hogy minden vasárnap és ünnepnapokon legyen szentmise. Beöthy György kanonok-tanfelügyelő és a hívek anyagi hozzájárulásával vettek egy falusi házat nagy telekkel és kertésszel. Ebben az épületben lett kialakítva egy iskolai tanterem, valamint a szentmise tartásához a feltételeket: egy összecsukható oltárt, s kaptak egy harmóniumot. (orgonaszerű billentyűs hangszer, a jelen században a zongora után legelterjedtebb házi hangszer, fúvó- vagy szívószerkezettel ellátott, átcsapó nyelvekkel fölszerelt, billentyűs hangszer).
1938. szeptember 8-án szentelte fel dr. Beöthy György az iskolakápolnát és beindult a tanítás az iskolában. 1940-ben, Erdély egy részének visszacsatolásával több székely család telepedett le Kabán. A meglévő iskola-kápolna kicsinynek bizonyult. Simon György kéményseprő, annak a szentcél érdekében, hogy építsenek templomot, egy telket adományozott a gyülekezet számára. Sajnos a 1944-es harcok idején a már meglévő építőanyag eltűnt, így a kezdeményezett templomépítés elmaradt. Az iskola-kápolnát 1948-ban államosították, csak a vasárnapi és ünnepnapi szentmise magtartását engedélyezték. Gedeon Árpád kabai gyógyszerész eljárt Debrecenben Pintér László helynöknél, hogy a piarista gimnáziumból kikerült tanárok közül, egy személy vállalja el a lelkészi feladatot. Így lett már 1948-ban önálló lelkésze a kabai egyházközösségnek, Kiss János piarista tanár személyében. 1949 decemberében, mikor már az iskolában, a szentmise tartásának az engedély visszavonása a levegőben volt, egy lakóház megvételének gondolata felvetődött.
Kiss János lelkész, az Új Ember című katolikus hetilapban megjelentetett cikkében anyagi támogatást kérve a jólelkű emberektől. 1950. február 8-án, Szent Rita tiszteletére mondta el kérését, kérve a hívek segítségét. Megindult az adakozás. A gyűjtés eredményeként vették meg a mai templom telkén lévő lakóházat. Összefogással a hívek kápolnává alakították. A hozzácsatlakozó épületrészt a lelkész lakásává alakították ki.
1950. április 16-án Pintér László püspöki helynök felszentelte a kápolnát. 1970-es években, a cukorgyár építésében résztvevő lengyel munkások rendszeresen látogatták a szentmiséket. Bőkezű adományaikkal, ajándékaikkal támogatták az egyházközösséget. Így lehetőség nyílt a kápolna helyett, új templom építésére. Farkas András berettyóújfalui plébános lelkes közreműködésével lehetővé vált a templom felépítése. Az alapkő letétele 1987. július 21-én volt. A felépült templom szentelése 1990. szeptember 8-án, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére, Gyulai Endre Szeged-Csanádi püspök végezte. Arra kérte a híveket: ” legyen e ház az ima, a csend, a béke és az öröm háza.” A templom kelet-nyugati tájolású, nyugati részen van a bejárat, vele szemben áll a harangláb egy haranggal. A templom belsőtér kialakítása eltér a korábbi belső tér kialakítástól. Itt a tetőtér része a belsőtérnek, így az ablakok felnyúlnak a tető közép részig. A főoltárkép a Nagy Boldogasszonyt ábrázolja, ismeretlen festőtől. 1993.május 31-től a Debrecen-Nyíregyháza Egyházmegye fennhatósága alá került. A templom titulusa (védőszentje): Magyarok Nagyasszonya.

Kaba - Római katolikus templom

Kaba – Római katolikus templom