Kaba - Református torony

Történet 1.: 

“A falut a reformáció a XVI. század közepén érte el, így ettől kezdve a középkori kőtemplomot a református egyház használta. Legelső, falakkal körülvett tornya a Vár utcában volt, mely a török világban nehéz ostromokat állhatott ki.
A második templomot 1736-ban Kabai Dániel prédikátorsága és Fazekas András főbírósága idején kezdték építeni kőből és erős boltozattal. Tervezte és építette Csermák Venczel debreceni építőmester. A tető famunkáit Ungvári András ácsmester készítette. A kelet-nyugati tengelyű templom nyugati homlokzata elé, zömök, vastag falú tornyot építettek, melyen sugáran magasra felmenő, a négyszegleten ugyan-annyi kisded tornyokkal ékesített sisak került. Az építkezés 1744-ben az új prédikátor, Abonyi Mihály szolgálata idején fejeződött be. A templom északi és déli hosszoldalához egy-egy bejárati előcsarnok is épült. 1759-ben készítették a nyugati, 1764-ben a keleti karzatot. 1776-ban miután “Istennek iszonyú ítélete által egy szempillantásban összetöretett és széllyel hányatott a templom egész teteje”, még abban az évben újjáépítették azt. 1821-ben a templom tetőzetét újrazsindelyezték, majd 1826-ban a tornyot zsindelyezték megint. 1856-ban “a megavult vitorlájától, csillagjától, őrvasától megfosztott, sugáran magosra felmenő, a négy szegleten ugyan annyi kisded tornyokkal ékesített torony tető helyett” új felső rész készül, a torony kőfalát három öllel feljebb emelték, s arra készítettek egy kilenc öl magas bádoggal fedett sisakot. E munkákat Kocsi Sámuel debreceni építész végezte. 1893 májusában emlékiratot helyeztek el a toronygombba, amit Dávidházy János lelkipásztor és Sári Mátyás megbízott gondnok írt alá. Belőle csak pár sort idézünk: “Köszöntünk titeket Utódok, kik ez írásunkat a nagy Isten bölcsessége által kimért időben kezetekbe veszitek, mint mellyel üdvözöltek minket utódokat azon írást készítő elődeink, amelyet tornyunk gombjába 1856 augusztus havának 20-ik napján tettek fel. Adja Isten, hogy ez az írásunk az utódok kezébe ne szerencsétlenség kényszerűségéből, hanem az idő követelménye szerint jusson el sokkal hosszabb idő után, mint amennyi időre mi az elhelyezett iratot napfényre hozni kényszerültünk.”
A torony külső falán elhelyezett emléktábla szövege: “Ez a torony az 1893. évben felebb emeltetett s egészében átalakíttatott. 1919. április 26-án az oláh megszálló csapatok által összelövetvén, romjaiból az 1920. év folyamán Dávidházy János esperes prédikátorsága, Hegedűs Károly főbírósága, Sári Kálmán gondnoksága alatt, a hitközség tagjainak nemes áldozatkészségével, Tóth István felügyelete alatt s Farkas Frigyes vezetése mellett régi erősségébe helyeztetett vissza. Péld. XVIII. 10. Erős Torony az Úrnak neve, ahoz folyamodik az igaz és bátorságos lészen.” A tornyot két erős támpillérrel is ekkor erősítették meg. Az 1944. évi II. világháborús harci cselekmények következtében sérüléseket szenvedett a torony, sisakja teljesen tönkrement, és megrongálódott templom 1947-ben ideiglenesen kijavíttatott. A tornyot 1955-ben építették újjá, akkor kapta mai formáját. Az Országos Műemlék Bizottság elfogadta a torony helyreállítására Martsekényi Imre és Lipták Mihály által készített tervet, az építést ezután a debreceni Bódi Imre kőműves végezte el. A templom a község főterén áll. Nyugati homlokzat előtti tornya 36 méter magas, elöl két rézsút álló támpillér erősíti, felül a timpanon fölött körüljáró, azon belül visszaugró kis torony  van. A templom északi és déli oldalán egy-egy bejárati előcsarnok, a keleti egyenesen záródó végén ugyancsak egy karzati feljáróval egybeépített bejárati csarnok van. A 9×23 méteres belső térnek mennyezete fiókos dongaboltozattal fedett, s benne 500 ülőhely van. Az első orgonáját Kerékgyártó István építette 1878-ban, ezt eladták. Kovács Sándor és neje Bölönyi Klára adományából 1895-ben Országh Sándor építette a másodikat. Ez a II. világháború idején tönkrement. Jelenlegi kétmanuálos orgonáját Erdősi József építette 1957-ben tizenhat változattal, a régi használható alkatrészek beépítésével és Sári Kálmán hagyatékából. A barokk stílusú templom műemlék jellegű. A harangállványon levő felirat: “E vasállványt saját költségükön készítették és behelyezték Tősér Simon és neje 1882. – Légyen békesség keritésedben és csendesség tornyaidban.” A régi harangjait elvitte az I. világháború. Jelenleg három harangja van. Az 1215 kg-osat Szlezák Ráfael öntötte 1937-ben Rákospalotán. Az 500 kg-osat Ducsák István öntötte 1960-ban Őrszentmiklóson, a 351 kg-osat pedig Gombos Lajos 1979-ben Őrbottyánban.

Kaba - Református torony

Kaba – Református torony

 

-***-

Történet 2.:

Templomunk 1736-38 között épült Kabai Dániel akkori lelkipásztor buzdító segítségével, a torony építésére néhány évvel később, 1742-44 között került sor. Aztán az évtizedek viszontagságai miatt többször érte károsodás, de a hívek támogatásával rendszeresen felújították. Az egyik ilyen felújításkor került elő két toronygombba zárt irat, melyből sok mindenre fény derül a templom történetéből. Már az eredeti épületnek is volt két oldalsó 1 öles portisusa (portikusza), azaz hajója. Ám az évek haladtával a népesség megszaporodott, s így a kabaiak a megyéhez folyamodtak a templom nagyobbításának ügyében, majd beadványuk onnan az akkor uralkodó Mária Terézia királyunkhoz küldetett. Miután e legfelsőbb helyről kedvező válasz érkezett, megkezdték az egymással szemközt álló porticus 3 öl hosszúra és 3 öl szélesre nagyobbítását. A kis márványtáblán ez a királyi engedély olvasható ma is az északi porticus homlokzatán: Mária Terézia Felséges Koronás Király Asszonyunk kegyelmes engedélyével építette a kabai református szent Eklézsia maga költségével. Anno 1777. A Főutca felől, a főbejárat mellett mindkét oldalon láthatunk 1-1 emléktáblát. Az egyik arról ad hírt, hogy ez a torony az 1893. évben feljebb emeltetett s egészben átalakíttatott. 1919. április 26-án az oláh megszálló csapatok által összelövetvén, romjaiból az 1920-as év folyamán Dávidházy János esperes prédikátorsága, Hegedűs Károly főbírósága és Sári Kálmán gondnoksága alatt a hitközség tagjainak nemes áldozatkészségével Tóth István építész felügyelete és Farkas Frigyes építész vezetése mellett régi erősségébe helyeztetett vissza. A másik emléktáblát az egyház ennek a templomnak 200 éves jubileuma alkalmából állíttatta az Úrnak 1938. esztendejében dr. Papp Géza lelkipásztor, Sári Kálmán kurátor és Gere Ambrus főbíró idejében. A tornyot 1955-ben építették újjá, akkor kapta mai formáját. A templom a község főterén áll. Nyugati homlokzat előtti tornya 36 méter magas, elöl két rézsút álló támpillér erősíti, felül a timpanon fölött körüljáró, azon belül visszaugró kis torony  van. A templom északi és déli oldalán egy-egy bejárati előcsarnok, a keleti egyenesen záródó végén ugyancsak egy karzati feljáróval egybeépített bejárati csarnok van. A 9×23 méteres belső térnek mennyezete fiókos dongaboltozattal fedett, s benne 500 ülőhely van. Az első orgonáját Kerékgyártó István építette 1878-ban, ezt eladták. Kovács Sándor és neje Bölönyi Klára adományából 1895-ben Országh Sándor építette a másodikat. Ez a II. világháború idején tönkrement. Jelenlegi kétmanuálos orgonáját Erdősi József építette 1957-ben tizenhat változattal, a régi használható alkatrészek beépítésével és Sári Kálmán hagyatékából. A barokk stílusú templom műemlék jellegű. A régi harangjait elvitte az I. világháború. Jelenleg három harangja van. Az 1215 kg-osat Szlezák Ráfael öntötte 1937-ben Rákospalotán. Az 500 kg-osat Ducsák István öntötte 1960-ban Őrszentmiklóson, a 351 kg-osat pedig Gombos Lajos 1979-ben Őrbottyánban.

Kaba - Református torony (mai)

Kaba – Református torony (mai)

 

Galéria: (két részből áll: a felső részben a képekhez hozzászólások fűzhetőek, az alsó részben pedig egyszerűbb böngészés engedélyezett)