Báránd már a középkorban a váradi 1. sz. püspök birtoka volt, neve Sarand, Carand, Zarand, Barand változatokban fordult elő.

1332-1336 között a pápai tizedjegyzékben már szerepelt, tehát ekkor már egyháza is volt.

1573-ban Fráter György birtoka volt, aki el akarta cserélni a Bajoniakkal, de a csere elmaradt, mert azután is a nagyváradi püspök maradt a földesura.

A 19. század elején a kolozsvár-budapesti gyorskocsi egyik fontos állomása itt volt Bárándon.

Az 1900-as évek elején feljegyezték a település régi dűlőinek neveit is; melyek az Inacs, Kincses, Papérhát, Deáksziget és Peres nevű dülők voltak.

A 20. század elején Bihar vármegye Sárréti járásához tartozott.

1910-ben 4022 lakosából 4019 magyar volt. Ebből 697 római katolikus, 3239 református, 72 izraelita volt.


Népességi adatok:

A püspökladányi kistérség településeinek népességszám változása (1990-2004)

A püspökladányi kistérség településeinek népességszám változása (1990-2004)

Források:
http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1r%C3%A1nd