Bakonszeg község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.

A Sárréten, a Berettyó folyó partján fekszik. A legközelebbi város Berettyóújfalu (7 km).

Első írásos említése csupán 1434-ből van (Bakonzeegh)[forrás?], de feltehetően a település korábbi története összefonódik a szomszédos Aka község történetével, melyről már 1283-ból van írásos emlék. Aka várának birtokosai (kezdetben János-lovagok, majd veres barátok) a Berettyó folyó itt kialakult zugában (szegében) legeltették kecskéiket (bak), ez lehet a magyarázata a Bakszeg → Bakonszeg elnevezésnek. A község nevének eredetéről alkotott másik elmélet szerint az erdélyi „bakony” szó – erdős területet jelent – és a már említett szeg, szeglet szó összetételéből előbb Bakonyszeglet, majd némi rövidítéssel a ma ismert Bakonszeg lett.

A 15. században az Izsáky és Bessenyei családok voltak a földesurai. A török megszállás idején elnéptelenedett, majd újratelepítették.

A község a 19. században a Rhédey és a Vay család birtoka volt.

Nevezetességei

  • Nadányi-Miskolczy-kúria: késő barokk stílusú
  • Bessenyei György egykori lakóháza: ma emlékmúzeum

Híres bakonszegiek

  • Itt élt 1785–1811 között Bessenyei György a bihari remete, író, költő, a magyar felvilágosodás egyik meghatározó egyénisége.
  • Itt született Krasznahorkay Attila (1954. január 1.) magfizikus az MTA doktora (2001), kandidátus (1990).
  • Itt született és jelenleg is itt él Fenyvesvölgyiné Tóth Mária Zsuzsanna (1962. március 9.), a Magyar Kultúra Lovagja, tanító, grafikusművész.