Az eltűnt Gatályi Kastély

http://evfaja.okotars.hu/fa/2012/kocsanyos-tolgy-puspokladanyban

 

 

-2012 év évfája jelölt-

 

Kocsányos Tölgy Püspökladányban

 

A fa története

 

Püspökladányban járunk, Hajdú-Bihar megye nyugati szegletében a Sárrét és a Nagykunság találkozásánál, a városon kívül azon a területen, mely a Szerep-Sárrétudvari-Püspökladány háromszögben található. Egy 1860-ban épített nagyúri kastély a Gatályi kastély még megmaradt bevezető fasora az, ami érdekessé teszi az egyébként elhagyott környéket.
150 éves kocsányos tölgyek dacolnak a változó korral és múló idővel itt, a Hamvas csatorna partján. Védelem alatt állnak, s egy olyan letűnt világ utolsó hírmondói, melyről nem sok írásos emlék maradt fenn.
A 13 egyedből álló fasorból mi egyet a „túlélő” fát választottuk ki, mely termetével, kisugárzásával, méltóságával olyan nyugalmat és bölcsességet áraszt, amit csak azon élőlény képes, mely sok mindent megélt már.
Ez a fa sokat látott és érzett, s azért tudott ilyen szép állapotban megmaradni, mert a csatorna mellett áll, így biztosított a megfelelő folyadék utánpótlás számára.
A kocsányos tölgyeket régebben, megmetszették, hogy a mai formájukat elnyerhessék. Ez a kocsányos tölgy kimondottan alföldi fafaj, a mi vidékünkön nagyon jellegzetes őshonos fafajnak számít. Ez az idős kocsányos tölgy zömök, böhöncösödött formát mutat, melynek vélhetően az az oka, hogy a múltban számos alkalommal levághatták az ágait. A fasornak jelentős szerepe van az itt élő állatpopuláció életében. Megtalálhatók itt a különböző állatfajok, mint például a rovarok, madarak és emlősök is. A fa számos állatnak ad táplálékot illetve sok rovarnak az egyedfejlődését is elősegíti.
Ha egy lápos-mocsaras vidéken zöld, fás terület jön létre, az nagyon sok lehetőséget ad a természetben található különböző élőlények számára, fészkelő, táplálkozó helyként. Magához a Kocsányos Tölgyhöz számos faj kötődik. Az egykori folyókat kísérő ligeterdők jellegzetes fajai ezek. Amelyek itt egy teljesen üres fátlan területen találták meg az életfeltételeiket. A kocsányos tölgyhöz kapcsolódnak, lombfogyasztók, vagy a fáknak a fa testét fogyasztó rovarok. Ezek táplálékul szolgálnak azon madaraknak, amelyek kimondottan ezekre a rovarokra ill. a hernyóikra specializálódtak, mint táplálék forrásra. Természetesen maga a fa fészkelő helyt is jelent, ennek számos tanújelét látjuk, hallhatjuk. A fa mellett járva a lombok közül számos énekes madár hangját halljuk. Vannak itt cinegék, pintyek, különböző poszáták. Egészen közelről megfigyelve a fát, láthatjuk az annak jellegzetességét, nevét adó kocsányt is.
A mi kocsányos tölgyünk magányos. Olyan területen fekszik, ahová csak ritkán téved turista. Pedig, aki egyszer eljön ide, az élménnyel tér haza. Pályázatunknak éppen ez a célja, hogy közelebb vigye az emberekhez ezt a páratlan természeti értéket.
A mi túlélő fánk átvészelte a két világháborút, a bombázásokat, és a kommunista rendszer pusztítását is, hiszen a kastélyt, -melynek parkjában az egyik ékesség volt- a II. világháború után lebontották, s a környékbeli tanyák építéséhez felhasználták maradványait. Szerencsére a fasor, a mi túlélő fánk megmaradt, nem vágták ki, nem vált a romlás martalékává, hanem ma is itt áll, társaival, és bölcsen figyeli, hogy merre változik a világ.

A fa adatai:

Fa elhelyezkedése: Püspökladány-Szerep-Sárrétudvari háromszög, Hamvas -csatorna partja, Püspökladányból Sárrétudvari irányába haladva a csatorna partján 300 méter

Faj:  kocsányos tölgy

Kora:  150 év

Magassága: 15 méter

Törzskerület: 350 cm

 

Jelölő és támogatók adatai

Jelölő neve: Püspökladányi Tájékoztató Központ, Püspökladány városának intézménye

 

Képek:

Ladány Televízió videótárából: