Hajdúszoboszló

Hajdúszoboszló címere
forrás: http://hu.wikipedia.org

Hajdúszoboszló Debrecentől 21 km-re fekvő alföldi város Hajdú-Bihar megye Hajdúszoboszlói járásának központja, Magyarország legnagyobb termálvizű fürdőhelye. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország harmadik legnépszerűbb települése Budapest és Hévíz után. A 2012-es adatok szerint Magyarország 53. legnagyobb települése.^[3] Bel- és külterületei együttesen 238,7 km², amivel az ország 17. legnagyobb települése.^[3]

Földrajz

Hajdúszoboszló az Alföld keleti-északkeleti részén terül el a Tiszántúlon. A várostól nyugati irányban 2 km-re folyik a Keleti-főcsatorna. A Kösely (egyes változatokban: Kösély, Kösi) átszeli a települést, a Csónakázó-tó vize is belefolyik.

Városrészek

A Bánomkert az 1940-es években lett az üdülők és a szállodák helye a városrész. 1941-óta építenek szállókat, apartmanokat és magánlakásokat is. A városrészhez hozzá tartozik a Mátyás Király sétány ahol hatalmas szállodák vannak. A városrész közvetlen közelében található a Gyógyfürdőahol 1925-ben találtak termálvizet. Ez lendítette fel a terület benépesítését.

Történelem

Szoboszló első írásos említését először 1075-ben találjuk I. Géza adománylevelében, melyben az újonnan alapítandógaramszentbenedeki apátságnak adományozta Szoboszlóvásár királyi vámjának felét.

Bocskai István hajdúkkal telepítette be 1606-ban, innen kapta az eredetileg szláv eredetű településnév a „hajdú” előtagot (bár ez az elnevezés csak a 19. században terjedt el).
A budai török pasa 1660-as hadjárata, a Szejdi-dúlás szinte teljesen elpusztította a települést.

A település és környékének közbiztonsága a 19. század közepén gyenge lábakon állt. A betyárvilágfelszámolásával összefüggésben a Vasárnapi Ujság 1868-ban (26. számban) azt írta, „Szoboszló nem jó hely a gazembereknek” Miért? Mert a hajdúk és leszármazottaik életét és vagyonát 50-60 „perzekutor” és öt-hat csendbiztos szeme őrzi.

Fényes Elek szerint 1851-ben: „Szoboszló, hajduváros, a Hajdu kerületben, Debreczenhez nyugotra 3 órányira; a pest-szolnoki országutban; 12,219 ref., 137 r., 150 g. kath., 8 evang., 65 zsidó lak. Van ref. és r. kath. anyatemploma, postahivatala, gazdag fekete róna határa, szőlőskertje. Határához több puszták tartoznak, mint p. o. Kis-Szoboszló, Angyalháza, Köteles.” ^[4]

A város élete 1925. október 26-án változott meg, amikor is egy kutatófúrás során olaj vagy gáz helyett csupán termálvíz tört fel 1091 méter mélységből. A környékbeliek rendszeresen zarándokoltak a forráshoz, melynek furcsa illatú (kénes és jódos) vize nem csak melegítésre volt alkalmas (73 °C), hanem mindenféle ízületi bántalmakban szenvedő, derékfájós embereknek is csodás megkönnyebbülést okozott.

A gyógyvíz, a kialakuló gyógyfürdő és strand, és a fürdőturizmus teljesen átalakította a települést, amely gyors fejlődésnek indult.

A második világháborúban 1944. október 9-én került szovjet kézre.

Népesség

Legfrissebb népesség a KSH 2012. évi adatai szerint.^[5]

év	lakosság (fő)
1851	12 579
1870	12 269
1890	14 858
1900	15 451
1910	16 093
1920	17 722
1930	16 982
1949	18 541
1970	22 003
1990	23 891
2001	24 065
2009	23 295
2011	23 282
2012	23 309

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg német) nemzetiségűnek vallotta magát.^[6]

Közlekedés

Hajdúszoboszlón négy vonalon közlekedik helyijárati autóbusz.^[7] A Tesco áruház átadása óta egy ingyenes járat közlekedik. Szoboszló vasúton a 100-as számú Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalonérhető el. Közúton a 4-es főúton közelíthető meg. A várost elkerülő szakaszt 2003-ban adták át.^[8]

Turizmus

Hajdúszoboszló a fürdőnegyede, illetve a belvárosa miatt Magyarország egyik fontos turisztikai célpontja. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 716 ezer vendégéjszakával (2012) Magyarország harmadik legnépszerűbb települése Budapest és Hévíz után; legnagyobb küldőpiacaiNémetország (67 ezer), Lengyelország (62 ezer) és Románia (50 ezer).^[9]

Fürdőnegyed

A fürdőpark főbejárata mellett található Pávai-Vajna Ferenc, a gyógy- és termálvíz megtalálójának szobra. A szökőkút mellett található a millenniumi emlékmű, az úgynevezett Harangház. Az emlékművet csaknem ötven harang alkotja. A Harangházat három, fából készült alkotás is körbeveszi, amelyek a turulmadár, Életfa, Csodaszarvas neveket viselik.

A fürdőpark Európa legnagyobb üdülőhelye, amely strandból, uszodából, aquaparkból és élményparkból áll. A strandot vendéglők veszik körbe. Az idősebbek körében a legnépszerűbbek atermálvizes medencék. A fiatalabbak között a mesterséges hullámverés, a mediterrán tengerpart a népszerűbb. A strandon gyorsúszó medence, halastó és a kisgyerekek számára kialakított medencék és játszóterek találhatók. Az aquaparkba külön lehet jegyet váltani.

Belváros

A belváros a fürdőnegyedtől nem messze található. A sétálóutca mellett vendéglők, boltok találhatók.

A belváros kimagasló épülete a Kálvin-téri református templom, amely a 15. században épült eredetileggótikus stílusban, de 1711-1717 között történt felújításkor a barokk stílust használták fel. A templombelső egésze klasszicista ihletettségű, legszebb berendezési tárgya a szószék mögötti Mózes-szék, 1816-os évszámmal, valamint tojásdad alakú csillag- és virágdíszes motívummal. A templom előtt áll az első világháborúban elesett magyar hősök emlékműve.

Az úttest másik oldalán a római katolikus felekezet temploma áll, amelyet Szent László tiszteletére emeltek. A barokk stílusú templom belső freskóit, amely Magyarországi Szent Erzsébet cselekedeteit mutatja be, az1930-as években Takács István festette. Az épület előtt feszület áll.

A belváros egyik legrégibb vendéglőjének az épülete előtti téren Marton László alkotása, a Bocskai Istvánt ábrázoló lovas szobor áll.

A Fazekas ház a református templom mellett lévő erődfaltól mintegy 500 méterre északra, a Közgazdasági Szakközépiskolával szemben, az egykori falunak hatalmas mészkőtömbökből épült templomának helyén található nádfedeles emlékháza. Itt található a település egyetlen folyamatosan újuló, ám mégis évszázadokat átölelő, élő népművészeti kiállítását magába foglaló emlékháza.

A Bocskai Múzeum a róla elnevezett utcában található. A múzeum udvarán, a 100 négyzetméteres fedett színben a környéken egyedülálló látványosságnak számít a mezőgazdaság-történeti kiállítás, amely a 19-20. század fordulójának technikai eszközeit vonultatja fel. Az udvar másik különlegessége az Oborzil Edit-Jeney Tibor művészházaspár által különleges technológiával, alumíniumból készített harangok együttese. A Múzeumi Galéria a múzeum részegysége. Itt Cseh Gusztáv és Szombati László művészi örökségét mutatják be.

Kultúra

Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár (KMVMKK)
Bocskai Rendezvényközpont
Szabadtéri színpad
Hajdúszoboszlói Városi TV

Sport

Hajdúszoboszlói SE – labdarúgó sportegyesület
Hajdúszoboszlói Papp László Bokszakadémia – ökölvívó sportegyesület
Hajdúszoboszlói Birkózó Sportegyesület – birkózó sportegyesület
Wing Tsun Kung Fu Klub – kungfu sportegyesület
Ten-Shin Karate Sportegyesület – karate sportegyesület
Hajdúszoboszlói Sakk Sportegyesület – sakk sportegyesület
Hajdúszoboszló Rhinos – amerikai futball sportegyesület
Hajsza Sportegyesület – szabadidő sportegyesület
Mazsi Sport – Hungarospa Sportcentrum
Hajdúszoboszló Kézilabda Sportjáért Közhasznú Egyesület (HKSKE)- ((kézilabda -férfi NBII., Ifi NBII., fiú gyermek, lány gyermek)) sportegyesület http://www.kezilabda-hajduszoboszlo.hu/