Hajdúszoboszló Debrecentől 21 km-re fekvő alföldi város Hajdú-Bihar megye Hajdúszoboszlói járásának központja, Magyarország legnagyobb termálvizű fürdőhelye. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország harmadik legnépszerűbb települése Budapest és Hévíz után. A 2012-es adatok szerint Magyarország 53. legnagyobb települése.[3] Bel- és külterületei együttesen 238,7 km2, amivel az ország 17. legnagyobb települése.[3]
Földrajz
Hajdúszoboszló az Alföld keleti-északkeleti részén terül el a Tiszántúlon. A várostól nyugati irányban 2 km-re folyik a Keleti-főcsatorna. A Kösely (egyes változatokban: Kösély, Kösi) átszeli a települést, a Csónakázó-tó vize is belefolyik.
Városrészek
A Bánomkert az 1940-es években lett az üdülők és a szállodák helye a városrész. 1941-óta építenek szállókat, apartmanokat és magánlakásokat is. A városrészhez hozzá tartozik a Mátyás Király sétány ahol hatalmas szállodák vannak. A városrész közvetlen közelében található a Gyógyfürdőahol 1925-ben találtak termálvizet. Ez lendítette fel a terület benépesítését.
Történelem
Szoboszló első írásos említését először 1075-ben találjuk I. Géza adománylevelében, melyben az újonnan alapítandógaramszentbenedeki apátságnak adományozta Szoboszlóvásár királyi vámjának felét.
Bocskai István hajdúkkal telepítette be 1606-ban, innen kapta az eredetileg szláv eredetű településnév a „hajdú” előtagot (bár ez az elnevezés csak a 19. században terjedt el).
A budai török pasa 1660-as hadjárata, a Szejdi-dúlás szinte teljesen elpusztította a települést.
A település és környékének közbiztonsága a 19. század közepén gyenge lábakon állt. A betyárvilágfelszámolásával összefüggésben a Vasárnapi Ujság 1868-ban (26. számban) azt írta, „Szoboszló nem jó hely a gazembereknek” Miért? Mert a hajdúk és leszármazottaik életét és vagyonát 50-60 „perzekutor” és öt-hat csendbiztos szeme őrzi.
Fényes Elek szerint 1851-ben: „Szoboszló, hajduváros, a Hajdu kerületben, Debreczenhez nyugotra 3 órányira; a pest-szolnoki országutban; 12,219 ref., 137 r., 150 g. kath., 8 evang., 65 zsidó lak. Van ref. és r. kath. anyatemploma, postahivatala, gazdag fekete róna határa, szőlőskertje. Határához több puszták tartoznak, mint p. o. Kis-Szoboszló, Angyalháza, Köteles.” [4]
A város élete 1925. október 26-án változott meg, amikor is egy kutatófúrás során olaj vagy gáz helyett csupán termálvíz tört fel 1091 méter mélységből. A környékbeliek rendszeresen zarándokoltak a forráshoz, melynek furcsa illatú (kénes és jódos) vize nem csak melegítésre volt alkalmas (73 °C), hanem mindenféle ízületi bántalmakban szenvedő, derékfájós embereknek is csodás megkönnyebbülést okozott.
A gyógyvíz, a kialakuló gyógyfürdő és strand, és a fürdőturizmus teljesen átalakította a települést, amely gyors fejlődésnek indult.
A második világháborúban 1944. október 9-én került szovjet kézre.
Népesség
év | lakosság (fő) |
---|---|
1851 | 12 579 |
1870 | 12 269 |
1890 | 14 858 |
1900 | 15 451 |
1910 | 16 093 |
1920 | 17 722 |
1930 | 16 982 |
1949 | 18 541 |
1970 | 22 003 |
1990 | 23 891 |
2001 | 24 065 |
2009 | 23 295 |
2011 | 23 282 |
2012 | 23 309 |
Népcsoportok
2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg német) nemzetiségűnek vallotta magát.[6]
Közlekedés
Hajdúszoboszlón négy vonalon közlekedik helyijárati autóbusz.[7] A Tesco áruház átadása óta egy ingyenes járat közlekedik. Szoboszló vasúton a 100-as számú Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalonérhető el. Közúton a 4-es főúton közelíthető meg. A várost elkerülő szakaszt 2003-ban adták át.[8]
Turizmus
Hajdúszoboszló a fürdőnegyede, illetve a belvárosa miatt Magyarország egyik fontos turisztikai célpontja. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 716 ezer vendégéjszakával (2012) Magyarország harmadik legnépszerűbb települése Budapest és Hévíz után; legnagyobb küldőpiacaiNémetország (67 ezer), Lengyelország (62 ezer) és Románia (50 ezer).[9]
Fürdőnegyed
A fürdőpark főbejárata mellett található Pávai-Vajna Ferenc, a gyógy- és termálvíz megtalálójának szobra. A szökőkút mellett található a millenniumi emlékmű, az úgynevezett Harangház. Az emlékművet csaknem ötven harang alkotja. A Harangházat három, fából készült alkotás is körbeveszi, amelyek a turulmadár, Életfa, Csodaszarvas neveket viselik.
A fürdőpark Európa legnagyobb üdülőhelye, amely strandból, uszodából, aquaparkból és élményparkból áll. A strandot vendéglők veszik körbe. Az idősebbek körében a legnépszerűbbek atermálvizes medencék. A fiatalabbak között a mesterséges hullámverés, a mediterrán tengerpart a népszerűbb. A strandon gyorsúszó medence, halastó és a kisgyerekek számára kialakított medencék és játszóterek találhatók. Az aquaparkba külön lehet jegyet váltani.
Belváros
A belváros a fürdőnegyedtől nem messze található. A sétálóutca mellett vendéglők, boltok találhatók.
A belváros kimagasló épülete a Kálvin-téri református templom, amely a 15. században épült eredetileggótikus stílusban, de 1711-1717 között történt felújításkor a barokk stílust használták fel. A templombelső egésze klasszicista ihletettségű, legszebb berendezési tárgya a szószék mögötti Mózes-szék, 1816-os évszámmal, valamint tojásdad alakú csillag- és virágdíszes motívummal. A templom előtt áll az első világháborúban elesett magyar hősök emlékműve.
Az úttest másik oldalán a római katolikus felekezet temploma áll, amelyet Szent László tiszteletére emeltek. A barokk stílusú templom belső freskóit, amely Magyarországi Szent Erzsébet cselekedeteit mutatja be, az1930-as években Takács István festette. Az épület előtt feszület áll.
A belváros egyik legrégibb vendéglőjének az épülete előtti téren Marton László alkotása, a Bocskai Istvánt ábrázoló lovas szobor áll.
A Fazekas ház a református templom mellett lévő erődfaltól mintegy 500 méterre északra, a Közgazdasági Szakközépiskolával szemben, az egykori falunak hatalmas mészkőtömbökből épült templomának helyén található nádfedeles emlékháza. Itt található a település egyetlen folyamatosan újuló, ám mégis évszázadokat átölelő, élő népművészeti kiállítását magába foglaló emlékháza.
A Bocskai Múzeum a róla elnevezett utcában található. A múzeum udvarán, a 100 négyzetméteres fedett színben a környéken egyedülálló látványosságnak számít a mezőgazdaság-történeti kiállítás, amely a 19-20. század fordulójának technikai eszközeit vonultatja fel. Az udvar másik különlegessége az Oborzil Edit-Jeney Tibor művészházaspár által különleges technológiával, alumíniumból készített harangok együttese. A Múzeumi Galéria a múzeum részegysége. Itt Cseh Gusztáv és Szombati László művészi örökségét mutatják be.
Kultúra
- Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár (KMVMKK)
- Bocskai Rendezvényközpont
- Szabadtéri színpad
- Hajdúszoboszlói Városi TV
Sport
- Hajdúszoboszlói SE – labdarúgó sportegyesület
- Hajdúszoboszlói Papp László Bokszakadémia – ökölvívó sportegyesület
- Hajdúszoboszlói Birkózó Sportegyesület – birkózó sportegyesület
- Wing Tsun Kung Fu Klub – kungfu sportegyesület
- Ten-Shin Karate Sportegyesület – karate sportegyesület
- Hajdúszoboszlói Sakk Sportegyesület – sakk sportegyesület
- Hajdúszoboszló Rhinos – amerikai futball sportegyesület
- Hajsza Sportegyesület – szabadidő sportegyesület
- Mazsi Sport – Hungarospa Sportcentrum
- Hajdúszoboszló Kézilabda Sportjáért Közhasznú Egyesület (HKSKE)- ((kézilabda -férfi NBII., Ifi NBII., fiú gyermek, lány gyermek)) sportegyesület http://www.kezilabda-hajduszoboszlo.hu/
Hajdúszoboszló híres szülöttei
- Csokonai Vitéz Gizella (1894. július 29. – 1965. április 5.)
- Fehér Gábor (1893. április 27. – 1944. december 1.)
- Gönczy Pál (1817. december 26. – 1892. január 10.)
- Hőgyes Endre (1847. november 30. – 1906. szeptember 9.)
- Hőgyes Ferenc (1860. március 2. – 1923. február 6.)
- Hüse Károly (1940. február 5. – 1978. május 28.)
- Kecskeméthi Balázs hajdúhadnagy (1625/1630. – 1660.)
- Kenézy Gyula (1860. január 4. – 1931. november 26., orvosprofesszor, szülész)
- Kovács Máté (1906. november 11. – 1972. augusztus 29.)
- Miskolczi László (1923. október 16. – 1988. július 7.)
- Oborzil Edit (1921. augusztus 8. – 1996. február 19.)
Testvérvárosok
Bad Dürrheim, Németország
Dicsőszentmárton, Románia
Késmárk, Szlovákia
Krynica, Lengyelország
Luhačovice, Csehország
Palanga, Litvánia
Valkeakoski, Finnország
Zyrardow, Lengyelország
Jegyzetek
- Hajdúszoboszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
- Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1.(magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
- a b KSH Helységnévkönyv Adattár 2012
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2012. január 1. (KSH)
- A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- Hajdúszoboszló autóbuszvonalai
- Átadták a Hajdúszoboszlót elkerülő gyűrűt
- Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló volt a legnépszerűbb (magyar nyelven). Turizmus Online, 2013. február 19. (Hozzáférés: 2014. január 10.)
További információk
- Hajduszoboszlo.hu – Hajdúszoboszló hivatalos honlapja
- Hajduszoboszlo.LAP.hu – Hajdúszoboszló linkgyűjteménye
- Szoboszlokepeskonyve.hu – Hajdúszoboszló múltja
- Hajduszoboszlo-szallas.LAP.hu – Hajdúszoboszló szállásainak linkgyűjteménye
- szallasmagyarorszag.hu – Hajdúszoboszló Szállásajánlatai
- Légifotók Hajdúszoboszlóról
- kezilabda-hajduszoboszlo.hu
forrás:
http://hu.wikipedia.org
Hozzászólások
Hajdúszoboszló — Nincs hozzászólás