Török József
(Alsóvárad, 1813. október 14. – Debrecen, 1894. március 14.)
orvos, természettudós, tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Élete

1813. október 14-én a Bars vármegyei Alsóváradon született. Testvére Török Pál református püspök volt.

A selmeci evangélikus líceumban tanult. Középiskoláit, bölcsészeti, jogi és hittani tanulmányait a debreceni református főiskolán végezte.

1836-tól Pesten folytatott orvosi tanulmányokat. 1842-ben avatták orvosdoktorrá. Ezután külföldi útra indult. Berlinben, Párizsban főleg a sebészet terén képezte tovább magát.

Az irodalom terén már mint orvosnövendék munkálkodni kezdett. Orvosegészségügyi és természettudományi munkákat írt. A MTA 1839-ben kitűzött pályázatára beadott munkája a “Természettudományi pályamunkák” III. kötetében került kiadásra.

Ugyanekkor Bugát Pál munkatársaként összegyűjtötte a magyar irodalomban megjelent természettudományi és orvosi műszavakat a Természettudományi Szóhalmaz-ba, a magyar nyelv szótára számára pedig a vegytani műszavakat, melyeket magyarázattal is ellátott.

1841-45 között Mentedegoi Alberttel szerkesztette a Zenetudományi Társulat évkönyvének I. kötetét, és 1847-1848 évi naptárát. 1843-ban Pesten kezdett orvosi gyakorlatot, és még ez évben sebészdoktor lett.

1843. október 7-én a MTA levelező tagjává választotta.

1845-ben a Természettudományi Társulat másodtitkára, 1847-ben a debreceni főiskola elöljárósága a vegytan és természetrajz tanárává választotta meg. Ekkor Debrecenbe költözött, és ott maradt – mint köztiszteletben álló tanár és gyakorló orvos – élete hátralevő részében is.

1846-ban az MTA “Hazai legnevezetesebb ásványvizek ismertetése” címen kitűzött pályázatára is beküldte pályamunkáját, mellyet 50 arannyal díjaztak. A pályamű 1848-ban jelent meg a magyar irodalomterj. társ. által kiadva: A két magyar haza elsőrangú gyógyvizei és fürdőintézeteicímmel.

1849-ben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a debreceni két tábori kórházban mint főorvos működött, és két hónapig mint tanácsos dolgozott az egészségügyi osztálynál.

1858-ban a MTA rendes tagjai közé választotta.

1894. március 14-én hunyt el Debrecenben.

Főbb művei

• Magyarország közgazdaságilag nevezetes termékeiről (Buda, 1844)
• A két magyar haza elsőrangú gyógyvizei és fürdőintézetei… (Pest, 1848)
• A természettudományok elhanyagolásának káros következményeiről hazánkra nézve (Debrecen, 1848)
• Népszerű ember-élettan (Debrecen, 1881)

Források és irodalom

• Magyar életrajzi lexikon
• A Pallas nagy lexikona
• Hőgyes Endre: Török József (MTA Emlékbeszédek, Bp. 1899)
• Kálmánchey Endre: Török József. 1813-1894 (Természettudományi Közlöny 1965.9.sz.)

forrás:
http://hu.wikipedia.org