Tapolcsányi Gergely Pál, Szt Lászlóról nev., Piar
(Tavarnok, Nyitra vm., 1713. jan. 15.-Szeged, 1773. okt. 8.):
tartományfőnök.

Nyitrán tanult, Privigyén 1728. IX: lépett a r-be, 1736: pappá szent. Tanár Pesten, 1738: Nagykárolyban, 1742: Nyitrán, 1744: ig. és hitszónok Debrecenben, 1754: szegedi házfőn. 1760-66: a m. rtart. főnöke, 1766-67: újra szegedi házfőn. Közben 1748, 1754: képviselte a m. rtart-t a róm. r. nagykápt-on. Rendfőnöksége idején vez-e alatt készült a hazai piar. isk-k 2 új tanulm. rendszere, 1762: Proiectum pro systemate studiorum modernorum apud Scholas Pias in Hungaria, 1766: Norma studiorum. Ezek előírásait nagyobbrészt alkalmazták a hazai piar. isk-k, újszerű a korábbi mo-i tantervekhez képest, hogy már megkívánták a nemz. tantárgyak (m. nyelv, m. tört. stb.), bővebben a reáliák (keresk. számtan, kv-vitel stb.) okt-át. E piar. tantervek jelentősen hatottak az áll. →Ratio educationisra. - Fm: Ama… nagy érdemű… gr. Károlyi Sándor, ki… új életre átköltözött… H.n., 1743. - Szt Kalazantius József… sommás élete… Kalocsa, 1772. M.I.

Pallas XV:933. - Schem. Piar. 1894:6. - Szinnyei XIII:1291.

forrás:
http://lexikon.katolikus.hu


Tapolcsányi Gergely
(Tavarnok, 1713. jan. 15.—Szeged, 1773. okt. 8.)
piarista tanár, tartományfőnök.

Kméten hallgatott teológiát 1735-36-ban. Iskolái elvégzése után tanár és igazgató a kegyesrendiek különböző gimnáziumaiban. Rendje 1748-ban és 1754-ben Rómába küldte a piaristák magyaro.-i tartománya képviseletében a generale capitulumba, ahol kitűnt egyházjogi tudományával. A római szentszék, sőt maga XIV Benedek pápa is kikérte tanácsát a magyaro.-i vegyesházasságok kérdése ügyében. Hazatérve haláláig Szegeden élt. — M: prédikációk, üdvözlő beszédek, amelyek 1743-tól 1772-ig jelentek meg. (Sz.T.)

forrás:
http://www.sulinet.hu