forrás: http://portal.debrecen.hu

Komáromi Csipkés György vagy Csipkés Komáromi György
(Komárom, 1628. – Debrecen,1678. október 6.)
a magyar barokk teológiai irodalom képviselője, a teológia doktora, debreceni református tanár.

Élete

Atyja Csipkés Mihály városi tanácsos volt. Gimnáziumi tanulmányait szülőföldjén kezdte és Sárospatakon végezte. Ezután Kassára ment, és az ottani református iskola rektora lett. Innen csakhamar Debrecenbe költözött. 1650 nyarán külföldre ment tanulni. Utrechtben telepedett le, ahol egyebek között a keleti nyelveket tanulta. A hébert annyira elsajátította, hogy héber nyelvű szónoklatot tartott az egyetemi hallgatóknak 1653.február 7-én a teológia doktora lett. Ez év nyarán visszatért Magyarországra, és Debrecenben a keleti nyelvek és bölcselet tanára lett. Augusztus 8-án foglalta el tanári székét. 1657. június 17-én Debrecenben lelkésszé választották. lelkészi hivatalát 1678. október 6-án bekövetkezett haláláig viselte. Könyveit a debreceni és sárospataki iskolára hagyta.

Művei

  • Disputatio metaphysica de patientia et actu. Utrecht, 1650.
  • Disputatio theologica de S. S. trinitate. Utrecht, 1651.
  • Disputatio theologica de clavibus regni coelorum. Utrecht, 1651.
  • Disputatio scholastico-theologica de Speculo Trinitatis. Utrecht, 1652.
  • Disputatio schol. theol. de Speculo Trinitatis altera. Utrecht, 1652.
  • Disputatio theol. inauguralis de sacerdotio Christi, Mendatio Synodis, Diluvio Noachico… Utrecht, 1653.
  • Oratio haebrea, de lingua sancta. Utrecht, 1653.
  • Az Kereszteny Isteni-Tudomanynak Jeles móddal úgy elkészittetett rövid summaia. Wollebius János után ford. Utrecht, 1653.
  • Speculum poeticum. Nagyvárad, 1653.
  • Disputatio theologica de libro vitae. Utrecht, 1654.
  • Disputatio theologica de bis mortuis. Nagyvárad, 1654.
  • Schola haebraica… accessit autoris oratio inauguralis de linguae hebreae utilitate, necessitate… habita ibidem Debrecini a. 1653. 8. aug. Traj. ad Rh. Utrecht, 1654.
  • Hungaria illustrata. Utrecht, 1655. (Latin nyelven írt magyar nyelvtan, melyet Toldy Ferenc Corpus Grammat. Linguae Hung. című munkájában közölt. – Ism. Bud. Szemle V. 1866. Szabó K.)
  • Disputatio theologica de lamiis veneficis. I. II. Nagyvárad, 1656.
  • Disputatio theologica de universitate diluvii Noachii I. II. Nagyvárad, 1656.
  • Disputatio theol. de paradiso. Nagyvárad, 1657.
  • Concionum sacrarum miscellanearum centuria I. Nagyvárad, 1659. (Kassa, 1671.) Cent. II. Nagyszeben, 1665. (2. kiadás Debrecen, 1679.) Cent. III. Debrecen, 1665. Cent. IV. Debrecen, 1668. Cent. V. Debrecen, 1669.
  • Szomoru Esetek Tüköre. Sárospatak, 1661. (Halotti beszéd Váradi Rácz János fölött.)
  • Angliai puritanismus. Debrecen, 1662. (Amesius Vilmos után ford.)
  • Bekeseges Türes Ösztöne. Debrecen, 1662. (Halotti beszéd Bőr Kata, Böszörményi Mihályné fölött.)
  • Spicilegium Anglicum. Debrecen, 1664.
  • Pestis Pestise. Debrecen, 1664.
  • Az Judiciaria Astrologiarol és Üstökös Csillagokrol valo Judicium. Debrecen, 1665.
  • Keseredett Lélek Tiszti. Sárospatak, 1666.
  • Igaz Hit. Nagyszeben, 1666. (241 prédikáczió.)
  • Transsubstantiatio exentisata. Sárospatak, 1667. (Agricola Arbuteus névvel.)
  • Való dolgok közzűl kivettetett Által-állatozás. Mesopotámiában (Sárospatak), 1667. (Agricola Arbuteus álnév alatt. Előbbinek fordítása.)
  • Élet Unandosaga. Sárospatak, 1668. (Halotti beszéd Biczó Anna, Dobozi Istvánné fölött.)
  • Papistasag Ujsaga. Kolozsvár, 1671. (Sámbár Mátyás állításai ellen.)
  • Molimen sisyphium. Hoc est fructaneitas conatus istius, quod G. B. reformatos in Ungaria non esse confessionis Helveticae, probare frustra contendit. Ostensa per Georgium Nicolai Thysanodem. Kolozsvár, 1672. (Felelet Bársony Györgynek: Veritas toti mundo declarata cz. munkájára. Magyarúl is megjelent: Kolozsvár, 1672, de egy példánya sem ismeretes.)
  • Analysis Apocalypseos sparsim et summarie exegetica. Kolozsvár, 1673.
  • Dissertatio theol. de morte seu obitus Mosis. Kolozsvár, 1674.
  • Analysis epistolarum Pauli apostoli ad Galatas. Debrecen, 1677.
  • Analysis epistolae Pauli ad hebraeos. Debrecen, 1677.
  • Catalogus operum Georgii C. Comorini… editorum et nondum editorum prout erant 1675. die 22. juli. Kolozsvár, 1677.
  • Magyar Biblia (Komáromi Biblia) – héber és görög nyelvből fordította 1685-ben (Leyden, 1719.)[1]

Kéziratban maradt 24 munkájának jegyzéke közölve van a Századokban, 1873. 140. l. és a Protestans Szemlében (1891.)

Munkáin nevét Comaromi C. Gyorgynek, majd Comaromi Csipkes Györgynek írja. Pecsétjének körirata: Georgius C. Comarinus.

Lásd még

  • A barokk kor magyar irodalma.

Forrás

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.  Online hozzáférés

Jegyzetek

  1. Jump up A debreceni református kollégium 4200 példány rendelt meg belőle. Az első részlet (2915 példány) szállítása Duklán keresztűl történt 12 ládában. EzekbőlMaróthi György (1715-1744) tanár csak 31 példányt kaphatott meg, a többit a szepesi kamara lefoglalta. Még hátramaradt Danzigban 1085 példány. Ezeket Varsóbaszállították, és ott hevertek évtizedeken át. Végül 1789. augusztus 9-én sok utánjárás után Debrecenbe kerültek.

    Forrás:
    http://hu.wikipedia.org