BOCSKAIKERT CÍMER

Bocskaikert címere

Forrás: hu.wikipedia.org

Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Járás Hajdúhadházi
Jogállás község
Irányítószám 4241
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség 3118 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 267,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,89 km²
Időzóna CET, UTC+1

 

Bocskaikert község Hajdú-Bihar megye Hajdúhadházi járásában.

Fekvése

A 4-es számú főút, illetve a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal mellett terül el, Hajdúhadháztól 4 km-re, Bodaszőlőtől 5 km-re, Debrecen-Pallagtól 9 km-re. Településszerkezete sakktáblaszerű.

Története

1899. február 21-én alapították meg Bocskaikertet, mint hegyközséget. Ekkor szőlőt és gyümölcsöt termesztettek a területen. Első tulajdonosai Poroszlay László debreceni bankigazgató, kormányfőtanácsos és néhány ismerőse voltak. Ezután sorra gyarapodott a tulajdonosok száma. Elsősorban Debrecen tehetősebb polgárai vették igénybe pihenés, nyaralás céljából. Elsőként a debreceni felsőosztály építtetett villákat és lakóházakat Bocskaikertben, és elsősorban azok a rangosabb polgárok költöztek ki ide, akiknek komolyabb érdekeltségük volt az akkor még fejletlen, mezőgazdasági övezetként működő, ma Hajdúhadházként ismert település területén. A várostól messze eső Bocskaikert erdőségével, jó levegőjével vonzotta az embereket, így hamarosan az építési telkek, később lakóházak és üdülők kezdték benépesíteni ezt a területet. 1988-ban vezették be a településen a vezetékes vízellátást, korábban ásott kutak biztosították a vizet. 1992. november 8-án Bocskaikert lakosai népszavazáson döntött arról, hogy saját települést szeretnének alakítani saját önkormányzattal. Ekkor a nyilvántartott lakosság 1295 fő volt. 1993. október 15-én nyilvánította önálló községgé Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság akkori elnöke. 2001 óta van nyilvántartva a magyar helységnevek között. Addig elsősorban nagyobb szőlőbirtokok voltak a település körül, miközben a falu központjában megindult egy kellemes, dinamikusan fejlődő polgári közösség kibontakozása. Jelenleg inkább alvóváros, szinte minden telken lakóház van, sokan költöztek ki Debrecenből, de munkájuk miatt reggelente visszajárnak.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg német és cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Látnivalók

  • Poroszlay-kúria, amely ma a polgármesteri hivatalnak ad otthont. Az épületet Poroszlai Albert hajdúhadházi lakos a 20. sz. elején építette saját tervei alapján. A négyszobás villa az 1980-90-es években általános iskolaként szolgált.

Nevezetességek

Légi fotó

Kis település, de saját általános iskolája, óvodája, ökumenikus temploma, postája (amely 1954-ben létesült), takarékszövetkezete, orvosi és fogorvosi rendelője, gyógyszertára, vasútállomása, korszerű játszótere, emellett pedig számos kis üzlete (élelmiszerboltok, zöldség- és hentesáru boltok, autósbolt, állateledel-, vas-műszaki-, ruházati-, virág-ajándék üzlet, ezen kívül több szépségszalon- fodrászat illetve kozmetika) van. A Vakegér Vendéglő és a Vadász Presszó pub-ként szolgál. A messze ismert Véndiófa Csárda az egyik nevezetessége a településnek. Amellett, hogy nagyon sokan megállnak a 4. sz. főútvonalon haladva Bocskaikertben azért, hogy betérjenek a Véndiófa Csárdába étkezés céljából, számos rendezvénynek adott már és ad is helyszínt, többek között esküvőknek, báloknak, osztálytalálkozóknak, banketteknek, céges partiknak, születésnapi összejöveteleknek vagy akár spontán baráti összejöveteleknek. Híres írók, művészek is alkottak itt. Németh László író 1942 és 1946 között élt itt. A róla elnevezett utca és az egykori háza őrzi emlékét a településen. Gulyás Pál debreceni költő is itt élt és alkotott. Az ő emlékét szintén utca és a házon elhelyezett emléktábla őrzi. Dienes János festőművész is csendességet talált alkotásaihoz. Ma is látható a művész egykori háza az erdő szélén, a róla elnevezett utcában. Móricz Zsigmond is gyakran megfordult a településen. Bocskaikert nevezetessége továbbá az óvoda egykori épülete, amelyet mára már a nagy létszám miatt bővítettek. Az eredeti épület megépítését 1767-re vezetik vissza. Dugó csárda néven működött az 1920-as évek elejéig, ezután iskolává alakították. Egy szájhagyomány szerint az épület alatti pincéből alagút vezetett át a néhány kilométerre lévő Bodára. Állítólag Boda Katalin is itt haladt át násznépével az esküvője napján. Alagutat vagy annak meglétére utaló jelet a mai napig nem találtak. A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Infrastruktúra

Gazdaság

A településen élők egy kis része a jó termőföld miatt saját magának termel. Az utcákon járva, néhol kisebb-nagyobb fóliasátrakat is láthatunk.

Jegyzetek

További információk