Bagamér

Bagamér címere

Forrás: hu.wikipedia.org

Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Járás Nyíradonyi
Jogállás nagyközség
Irányítószám 4286
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség 2509 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 53,30 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 47,02 km²
Időzóna CET, UTC+1

Bagamér nagyközség Hajdú-Bihar megyében, a Nyíradonyi járásban.

Fekvése

Hajdú-Bihar megye északkeleti részén, a 48-as főúttól nem messze, a megyeszékhely Debrecentől 34 kilométerre, a román határ mellett, a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet közelében található. A nyíri homok és az érmelléki feketeföld határterületére települt.

Szomszédos települések: Vámospércs, Álmosd.

Története

Első írásos említése 1281-ből származik, Bagomer néven. Első tulajdonosa a Gutkeled nemzetség volt. Az akkoriban még létező környékbeli kisebb falvaknak mára csak a nevük maradt fenn. Már a 17. század elején népes településnek számított, több mint ezer lakosával, miután 1611-ben Báthory Gábor hajdú vitézeinek adományozta. A kiváltságlevél nyomán kishajdúvárossá vált. A török időkben elnéptelenedett, a 18. században jobbágyokkal telepítették újjá. 1848-ig egymás mellett létezett a jobbágy- és a nemesi község elöljárósága.

Tulajdonosa egészen 1945-ig a váradi káptalan volt. 1871-től nagyközség, mely címet 1952-ben elvesztette és az 1971-es, Álmosddal való összevonáskor kapta vissza. 1990 óta a két község ismét külön önkormányzattal működik.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei

Györgyegyháza

Györgyegyháza mára már eltünt település, a 16. században olvadt bele Bagamér határába.

A település nevét egy 1282. évi határjáró oklevél említette először, akkor még mint kialakulófélben lévő települést. 1292-ben terra Georgy, 1313-ban Zentgurg, 1327-ben Györgteleky, 1374-ben Giurgehaz vagy Gurgedhaza, 1543-ban Gergfelde néven említették az oklevelekben.

A falut a Turul nemzetség érmelléki jobbágysága alapította a 13. században, de a feltételezések szerint, régebbi település lehetett, valószínű, hogy a tatárjáráskor pusztult el, de újratelepítették. A falu 1313-as Szentgyörgy névváltozata szerint valószínű, hogy a település védőszentjéről nevezték el. Györgyegyháza nem számított a népes falvak közé, többnyire egy-két házból állt. A 16. században aztán végleg beleolvadt Bagamér határába, mára már csak puszta.

Jegyzetek

 

További információk