Álmosd címere
Forrás: hu.wikipedia.org
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Hajdú-Bihar |
| Járás | Nyíradonyi |
| Jogállás | község |
| Irányítószám | 4285 |
| Körzethívószám | 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1663 fő (2014. jan. 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 46,09 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 34,13 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
Álmosd község Hajdú-Bihar megyében, a Nyíradonyi járásban, a román határtól nem messze, Debrecentől kelet-délkeleti irányban 35 km-re.
Története
Álmosd régészeti emlékei alapján a község és annak környéke már az őskortól az Árpád-korig lakott volt. A késő rézkori Baden kultúra, a kortárs Coțofeni kultúra, a középső bronzkori gyulavarsándi kultúra, a vaskori kelta (LaTéne C) és szkíta, római császárkori szarmata és dák leletek is előkerültek. Az Árpád-kori, középkori és kora újkori leleteket nem is említve.
Az első írásos említése 1261-ből való (Almus). A település neve az egykori Álmos (Almus) személynév „d”-képzős változata. Nevét régen többféle változatban is írták: Alumas, Almuz, Almus, Almos formában is. A település az álmosdi Chyre nemzetség ősi fészke és temetkezőhelye volt.
1261-ben V. István király Álmos fia Chyre részére már új adománylevelet ad a településre. Az Álmosdi Chyre család 1554-ig, a család kihaltáig birtokola Álmosdot. A család kihalta után a falut Thay Ferencz királyi lovászmester kapta adományba. 1442-ben a Zoárdfiaknak is birtoka.
A település lakossága az 1530-as évek elején áttért a református hitre.
1554-ben adományként Dobó István tulajdonába került. 1604. október 15-én Álmosd határában arattak győzelmet Bocskai István hajdúi Basta császári tábornok serege fölött (álmosdi csata).
Az 1600-as évek utáni időkben több birtokosa is volt: a Péchy, Bagossy, Csanády, Somodory, Kölcsey, Chermel, Gulácsy, Balku, Fényes, Szodoray, Miskolczy és Kazinczy családok tulajdonában volt.
A nemesítéseknek köszönhetően az 18.-19. századra Álmosd kisnemesi település (lakóinak 15-20%-a nemesi származású). Az 1738-43 as pestisjárvány idején a falu lakóinak harmada elpusztult. A település görög katolikus vallású lakosainak román és rutén származású ősei ekkor települtek le Álmosdon.
Kölcsey Ferenc több évet töltött Álmosdon.
A 20. század elején a Fráter és a Bay családoknak voltak itt birtokai.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei
- Kölcsey Ferenc Emlékház, 1812–1815 között itt élt és dolgozott Kölcsey Ferenc
- Kovácsműhely, kiállítás az egykori műhely berendezésével, szerszámaival, termékeivel
- Református templom: 13–14. századból való, többször átépítve
- Görög katolikus templom: 1850-ben épült.
- Lelkészlak: barokk stílusú a 18. századból
- Emlékmű az álmosdi csata helyén
- Post-Mail-Art Múzeum
Hires emberek
- Itt született 1755-ben Péchy Mihály építész, a debreceni Református Nagytemplom tervezője
- Itt született 1895. augusztus 13-án Barta István olimpiai bajnok vízilabdázó.
- Itt született 1940. június 9-én Kapcsa János festő
Források
- Borovszky Sámuel: Bihar vármegye.
- Nagy Gergő: Álmosd régészeti korszakai
Jegyzetek
- Álmosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
- Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
- A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora