Kezdőlap→Kategóriák Video

Kunhegyesi szélmalom

A város határában áll a település egyetlen megmaradt szélmalma. Az 1859-ben épült a Komlósi-féle szélmalom, amely ma népi műemlék. A térség egyik olyan szélmalma, mely vitorlák, karfák és fagerendák nélkül áll. forrás: http://muemlekem.hu/   Szélmalom azonosító 6018 törzsszám 4057 védettség Műemléki … Olvasd tovább →



VIDEÓ AJÁNLÓ – Kunhegyes a legszebb magyar település?

 

Kunhegyes a virágok városa. Ezernyi szín ékesíti. Szobrok, megújult parkok, játszóterek és mosolygós fogadják az érkezőt. Kunhegyes az Alföldön, a Közép-Tisza vidéken, a Nagykunság északnyugati részén található, a nagykunsági főcsatorna közelében. Budapesttől 160, a Tisza-tótól mintegy 15, a megyeszékhelytől, Szolnoktól körülbelül 50 kilométerre fekszik. Folyamatosan fejlődő, dinamikus város, mely egyben járási központ is.


VIDEÓ AJÁNLÓ – A KARCAGI SZÉLMALOM

VIDEÓ AJÁNLÓ – A KARCAGI SZÉLMALOM

A KARCAGI SZÉLMALOM

A Karcagi GÁL-GÁLSZABÓNÉ- DEÁKNÉ- féle műemlék szélmalmot, 1858-ban Gál Ferenc építette, öröklés útján Deák Györgyné a tulajdonosa 1937-től. Az államosítás 1949-ben, a telekkönyvi átírás 1952-ben történt meg. A Karcag Városi Önkormányzat 1995-ben adásvétel útján jutott hozzá. Utolsó bérlője Barna István, aki Kisújszállásról jött Karcagra és a Madarasi úti szélmalmot bérelte 1936-40-ig, majd 1940-49-ig ezt a malmot, a molnárlakással együtt.
A karcagi szélmalom a tornyos, holland fölülhajtós típusnak egy impozáns képviselője. Ebből az emelt malomházasból kevés épült az országban. Az épületet, berendezését és működését mutatjuk be úgy, hogy a földszintről haladunk fel a vitorlákig. Az őröltető nép szerette a szélmalmot, ami abból fakadt, hogy a molnár a búzát egyszer öntötte fel és osztályozta hasábszitán lisztre és korpára. Kevesebb, de jó minőségű lisztet adott, mert a többszöri felöntéssel nem őrölte a korpát a lisztbe. A korpa is lisztesebb lett, ami a vemhes állatoknak kedvezett. Gabonatisztító gépi berendezése nem volt a szélmalomnak, ezért amilyen tiszta, vagy szennyezett búzát hozott, olyan lisztet kapott az őröltető, mert minden gazda búzáját, külön őrölte meg a szélmolnár. A tornyos szélmalom tetőzete a vitorlával együtt fordul szélirányba. Mivel búzamosógép sem volt, ha homokos búzát hozott a gazda, neki ropogott a foga alatt a kenyér, vagy a kalács. Szélcsendes időben nemcsak a szélmolnár leste, hogy mikor mozdul meg a levegő, az őröltető is kémlelte az eget. Számtalanszor előfordult, hogy éjjel bárki fölébredt a családban, első dolga volt meg nézni: fúj-e a szél? Ha igen, éjnek idején is vitték a búzát, vagy a darálnivalót a szélmalomba. A szélmolnárt sohasem kellett felébreszteni, mert az éj bármely órájában – különös érzékkel, azonnal felébredt a levegő mozgására!

Szélért kiált a karcagi szélmalom!
Hortobágyon száguldozik szabadon.
Szélkiáltó vitorláknak adj szelet!
Had’ süssék a jó kunsági kenyeret!

Ezekkel a mondatokkal mutatta be Kovács Pál: A hatvan malom városa” c. könyvében a Karcagi szélmalmot.
Ha Karcagon jár, igazán tartalmas programként ajánljuk mindenkinek a két, talán az országban is legnagyobb 5 és 7 mázsás őrlőkővel rendelkező, szép állapotú szélmalom megtekintést!

Készítette: Darabos László


VIDEÓ AJÁNLÓ – A ZÁDOR HÍD KARCAG HATÁRÁBAN

VIDEÓ AJÁNLÓ – A ZÁDOR HÍD KARCAG HATÁRÁBAN

A ZÁDOR HÍD
A Zádoron vezető hidat először 1783-ban említik. Ekkor épített Góc (vagy Gőz) István molnár fahidat a vízfolyás felett. 1805-ben újabb fahíd épült. A híd tervét és költségvetését Tunkel Ferenc ácsmester készítette el. Ez 16 jármos fahidat ábrázol, egymástól 2 öl távolságra álló, 6 öl magas jármokkal, 30 öl teljes hosszal, 3 öl pályaszélességgel. A fontos útvonal közlekedésének biztosítására 1806-1809 között épült meg a 9 nyílású kőhíd. Építésekor az ország leghosszabb boltozott kőhídja volt. A hídépítésre vonatkozó szerződést 1806. május 13-án kötötték meg Egerben Magurányi József kőműves mesterrel. A híd alapkőletételére 1806. szeptember 21-én került sor. Karcag főbírója, a tanácsbeliek és a vendégek a jegyzőkönyv szerint “a helynek színére kimenvén az első fundamentom követ tulajdon kezek által le is tették, ezen a napon munkára megjelent Túrkevi Deputatus és számos oda való szekeres- és gyalogszolgálatú lakosok jelenlétekben”. Az építkezést Laczka Ferenc ellenőrizte. A téglát helyben égették, a köveket a Bükkből hozták. Bellon Tibor néprajzkutató feljegyezte azt a néphagyományt, amely szerint azért lett olyan erős a híd, mert a környező réteken összegyűjtött madártojással oltották a meszet. 1808 februárjában valamennyi pillér és boltozat elkészült. A munka teljes befejezésére 1809-ben került sor. A Zádor-híd 40 öl hosszával a legjelentősebb kőhídnak számított. Ezt a nagyszerű építményt pusztította el az 1830-as nagy árvíz. Az árvíz nemcsak a Tisza közvetlen völgyét öntötte el, hanem a Hortobágyot, Hajdúságot és a Nagykunság keleti részét is. A hatalmas víztömeg sodorta el a Zádor-híd 2-2 szélső nyílását. A híd pusztulása miatt az országos közlekedés is megbénult egy ideig.

Készítette: Darabos László
Narrátor: Veres Vilmosné


MÚLTUNK ORSZÁGÚTJÁN — A magyar szürke nyomában (shortcut)

MÚLTUNK ORSZÁGÚTJÁN — A magyar szürke nyomában (shortcut)

 

A dokumentumfilm az ősi magyar állatfajta, a magyar szürke szarvasmarha múltját és jövőjét kutatja. A középkori Magyarország területét évente 200-300 ezer vágóállat hagyta el – itt volt Európa éléskamrája. Miért volt közkedvelt a magyar szürke húsa? Merre vezettek a marhakereskedelem útjai? Milyen utakon és milyen nehézségek között jutottak jószágaink az európai vágóhidakra? Kik terelték, hajtották az állatokat az ezer kilométeres úton? Hol voltak a híres állatvásárok? Hol keltek át a Dunán a hatalmas gulyák? Mi a fajta jövője? — Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Hajdúk Vidékfejlesztési Egyesülete megrendelésére 2014-ben készült film.

Szerkesztő: Vida Gyula
Operatőr: Renyó Norbert
Szakmai vezető: Gencsi Zoltán
Produkciós vezető: M. Tóth Ildikó
Készítette: Clarbis Kft, DTV


Plugin from the creators ofBrindes Personalizados :: More at PlulzWordpress Plugins