Kezdőlap→Kategóriák Video 1 2

Épül a Kabai Cukorgyár 1978. OKTÓBER MAGYAR FILMHÍRADÓ 41.

Elhangzó szöveg:A felirat cukorgyári építkezést jelez. 16 lengyel vállalat emberei dolgoznak itt, amint a táblák sokasága is mutatja. A helyszín – ez már szocialista hagyomány – a kukoricaföldek közepe. A Hortobágy peremén, a hajdusági Kabán vagyunk. 2500 Lengyelországból jött szakember dolgozik itt, egész kis kolónia. A lengyel fővállalkozó külkereskedelmi vállalat egyik helyi igazgatója Mecsisita Vujtovics elmondta, hogy kétoldalú szerződés alapján a cukorgyárat lengyel vállalatok építik a kulcsátadásig. A műszaki átadást 1979 május végére vállalták. A cukorfeldolgozóhoz természetesen megépülnek Kabán a kiszolgáló üzemek: az önálló energiaközpont, a saját mészmű és vízellátó rendszer. Az építkezés előrehaladtával fokozatosan érkeznek a cukorgyár magyar szakemberei, hogy átvegyék és „belakják” új munkahelyüket. A gyárvezetés előrelátó. Mivel a cukorgyártás idényjellegű munka, eleve úgy válogatja embereit, hogy azok a karbantartási időszakban is hasznosíthassák magukat. Sokuknak segít abban, hogy második szakmát tanuljanak. Fémipari és építőipari munkások, szerelők, gépészek, technikusok és mérnökök szereznek így cukoripari szakképesítést. [Alkalmazottak szinkron]: „Vegyészmérnökként végeztem, feleségem is, és most tanulok a műszaki egyetem gépészmérnöki karán, mint levelező. De úgy érzem, hogy ha még négy szakmám lenne, az se lenne túl sok, olyan sokrétű ez a munka, amit végzünk. Háromszobás lakást kaptunk, garázst, hobbikertet, és azt is elmondhatom, hogy elég jó a fizetésem.” „Az üzem elküldött bennünket a Hatvani Cukorgyárba, ott a bepárlós szakmát tanultam. Ebbe az évbe, februárba jöttünk vissza a hajdúsági cukorgyár építkezéshez. Az üzemvezetés azonnal beosztott bennünket a lengyel munkatársakhoz dolgozni, jelenleg az erőműtelepen dolgozunk, a kazánokat csövezzük és segítünk a lengyel munkatársaknak. Mivel kőműves a szakképzettségem, nekem ez egy új szakmát jelent. Ez azt jelenti, hogy mintha két ember lennék, és megszűnik a szakmámnak az idény jellege, a cukoripar is idényjelleggel dolgozik.” A gyár a jövő évi cukorrépatermés feldolgozásában már teljes kapacitással részt vesz.


Forrás: Filmhíradók Online / Épül a Kabai Cukorgyár (filmhiradokonline.hu)

 


A hajdúszoboszlói hősi halott emlékszobrának leleplezése 1927. NOVEMBER MAGYAR HÍRADÓ 193.

Inzertszöveg:4. A VILÁGHÁBORÚBAN HŐSI HALÁLT HALT 1051 SZOBOSZLÓI VITÉZ HAJDÚ EMLÉKSZOBRÁNAK LELEPLEZÉSE HAJDÚSZOBOSZLÓN. / 5. A KORMÁNYZÓ MEGTEKINTI A SZOBOSZLÓI 1000 M MÉLYSÉGBŐL ELŐTÖRŐ GYÓGYFORRÁSOKAT, A HAJDÚSÁG E KINCSEIT.


Forrás: Filmhíradók Online / A hajdúszoboszlói hősi halott emlékszobrának leleplezése (filmhiradokonline.hu)

 


Képek Debrecenről, a hajdúk fővárosából 1928. DECEMBER MAGYAR HÍRADÓ250.

Inzertszöveg:10. KÉPEK A HAJDÚK FŐVÁROSÁBÓL. / 11. A DEBRECENI VÁROSHÁZA. / 12. DR. VÁSÁRY ISTVÁN DEBRECEN MOST MEGVÁLASZTOTT ÚJ POLGÁRMESTERE. / 13. A HÍRES KÁLVINISTA NAGYTEMPLOM, AMELYBEN A HABSBURGOK DETRONIZÁCIÓJÁT AZ 1849-IKI ORSZÁGGYŰLÉS KIMONDOTTA. / 14. A CSONKATORONY.


Forrás: Filmhíradók Online / Képek Debrecenről, a hajdúk fővárosából (filmhiradokonline.hu)

 


Kunhegyesi szélmalom

A város határában áll a település egyetlen megmaradt szélmalma. Az 1859-ben épült a Komlósi-féle szélmalom, amely ma népi műemlék. A térség egyik olyan szélmalma, mely vitorlák, karfák és fagerendák nélkül áll. forrás: http://muemlekem.hu/   Szélmalom azonosító 6018 törzsszám 4057 védettség Műemléki … Olvasd tovább →



VIDEÓ AJÁNLÓ – Kunhegyes a legszebb magyar település?

 

Kunhegyes a virágok városa. Ezernyi szín ékesíti. Szobrok, megújult parkok, játszóterek és mosolygós fogadják az érkezőt. Kunhegyes az Alföldön, a Közép-Tisza vidéken, a Nagykunság északnyugati részén található, a nagykunsági főcsatorna közelében. Budapesttől 160, a Tisza-tótól mintegy 15, a megyeszékhelytől, Szolnoktól körülbelül 50 kilométerre fekszik. Folyamatosan fejlődő, dinamikus város, mely egyben járási központ is.


VIDEÓ AJÁNLÓ – A KARCAGI SZÉLMALOM

VIDEÓ AJÁNLÓ – A KARCAGI SZÉLMALOM

A KARCAGI SZÉLMALOM

A Karcagi GÁL-GÁLSZABÓNÉ- DEÁKNÉ- féle műemlék szélmalmot, 1858-ban Gál Ferenc építette, öröklés útján Deák Györgyné a tulajdonosa 1937-től. Az államosítás 1949-ben, a telekkönyvi átírás 1952-ben történt meg. A Karcag Városi Önkormányzat 1995-ben adásvétel útján jutott hozzá. Utolsó bérlője Barna István, aki Kisújszállásról jött Karcagra és a Madarasi úti szélmalmot bérelte 1936-40-ig, majd 1940-49-ig ezt a malmot, a molnárlakással együtt.
A karcagi szélmalom a tornyos, holland fölülhajtós típusnak egy impozáns képviselője. Ebből az emelt malomházasból kevés épült az országban. Az épületet, berendezését és működését mutatjuk be úgy, hogy a földszintről haladunk fel a vitorlákig. Az őröltető nép szerette a szélmalmot, ami abból fakadt, hogy a molnár a búzát egyszer öntötte fel és osztályozta hasábszitán lisztre és korpára. Kevesebb, de jó minőségű lisztet adott, mert a többszöri felöntéssel nem őrölte a korpát a lisztbe. A korpa is lisztesebb lett, ami a vemhes állatoknak kedvezett. Gabonatisztító gépi berendezése nem volt a szélmalomnak, ezért amilyen tiszta, vagy szennyezett búzát hozott, olyan lisztet kapott az őröltető, mert minden gazda búzáját, külön őrölte meg a szélmolnár. A tornyos szélmalom tetőzete a vitorlával együtt fordul szélirányba. Mivel búzamosógép sem volt, ha homokos búzát hozott a gazda, neki ropogott a foga alatt a kenyér, vagy a kalács. Szélcsendes időben nemcsak a szélmolnár leste, hogy mikor mozdul meg a levegő, az őröltető is kémlelte az eget. Számtalanszor előfordult, hogy éjjel bárki fölébredt a családban, első dolga volt meg nézni: fúj-e a szél? Ha igen, éjnek idején is vitték a búzát, vagy a darálnivalót a szélmalomba. A szélmolnárt sohasem kellett felébreszteni, mert az éj bármely órájában – különös érzékkel, azonnal felébredt a levegő mozgására!

Szélért kiált a karcagi szélmalom!
Hortobágyon száguldozik szabadon.
Szélkiáltó vitorláknak adj szelet!
Had’ süssék a jó kunsági kenyeret!

Ezekkel a mondatokkal mutatta be Kovács Pál: A hatvan malom városa” c. könyvében a Karcagi szélmalmot.
Ha Karcagon jár, igazán tartalmas programként ajánljuk mindenkinek a két, talán az országban is legnagyobb 5 és 7 mázsás őrlőkővel rendelkező, szép állapotú szélmalom megtekintést!

Készítette: Darabos László


VIDEÓ AJÁNLÓ – A ZÁDOR HÍD KARCAG HATÁRÁBAN

VIDEÓ AJÁNLÓ – A ZÁDOR HÍD KARCAG HATÁRÁBAN

A ZÁDOR HÍD
A Zádoron vezető hidat először 1783-ban említik. Ekkor épített Góc (vagy Gőz) István molnár fahidat a vízfolyás felett. 1805-ben újabb fahíd épült. A híd tervét és költségvetését Tunkel Ferenc ácsmester készítette el. Ez 16 jármos fahidat ábrázol, egymástól 2 öl távolságra álló, 6 öl magas jármokkal, 30 öl teljes hosszal, 3 öl pályaszélességgel. A fontos útvonal közlekedésének biztosítására 1806-1809 között épült meg a 9 nyílású kőhíd. Építésekor az ország leghosszabb boltozott kőhídja volt. A hídépítésre vonatkozó szerződést 1806. május 13-án kötötték meg Egerben Magurányi József kőműves mesterrel. A híd alapkőletételére 1806. szeptember 21-én került sor. Karcag főbírója, a tanácsbeliek és a vendégek a jegyzőkönyv szerint “a helynek színére kimenvén az első fundamentom követ tulajdon kezek által le is tették, ezen a napon munkára megjelent Túrkevi Deputatus és számos oda való szekeres- és gyalogszolgálatú lakosok jelenlétekben”. Az építkezést Laczka Ferenc ellenőrizte. A téglát helyben égették, a köveket a Bükkből hozták. Bellon Tibor néprajzkutató feljegyezte azt a néphagyományt, amely szerint azért lett olyan erős a híd, mert a környező réteken összegyűjtött madártojással oltották a meszet. 1808 februárjában valamennyi pillér és boltozat elkészült. A munka teljes befejezésére 1809-ben került sor. A Zádor-híd 40 öl hosszával a legjelentősebb kőhídnak számított. Ezt a nagyszerű építményt pusztította el az 1830-as nagy árvíz. Az árvíz nemcsak a Tisza közvetlen völgyét öntötte el, hanem a Hortobágyot, Hajdúságot és a Nagykunság keleti részét is. A hatalmas víztömeg sodorta el a Zádor-híd 2-2 szélső nyílását. A híd pusztulása miatt az országos közlekedés is megbénult egy ideig.

Készítette: Darabos László
Narrátor: Veres Vilmosné