Kezdőlaphírfal27 FASZOBOR ÉS 31 UTCANÉV TÁBLA MUTATJA AZ UTAT KABA FŐUTCÁJÁN

27 FASZOBOR ÉS 31 UTCANÉV TÁBLA MUTATJA AZ UTAT KABA FŐUTCÁJÁN

2016. MÁJUS 23. 11:17

Városunk, mint minden település kutatja, őrzi múltját, és igyekszik jövőjét értékek mentén felépíteni. Ehhez egy olyan helyi közösségre van szükség, akik együtt gondolkodva közös célokat akarnak elérni. Kisvárosunk jegyezve van világszerte a tudománytörténetben az 1857-ben lehullott kabai meteorittal, a 90-es évek közepétől 2006-ig az európai cukorgyártásban, Szabó Sándorral és Csukás Andorral a népi faszobrászat ismerői között. Van gyógyfürdőnk, íriszekkel pompázó főterünk, gazdag hagyományvilágunk, és közösségeink, kiscsoportjaink, akik képesek és akarják mindezt még szebbé, még élhetőbbé tenni. 

Az idei Meteorit városnap eseményei – 2016. április 15. – az előzőekben leírtakat igazolják. Egy közösség értéket teremtett, mely a múltra épül, és a jövőt szolgálja. Városunk egyik képviselő-testületi tagja – aki nem mellesleg a Kabai Nyári Színház megálmodója, az írisztelepítés szorgalmazója, Borbély Gyula – kigondolta, mi lenne, ha a közmunkaprogram keretében az asztalosműhely foglalkoztatottjai faszobrokat készítenének kabai emberekről, és azokat a város főutcájáról nyíló utcák bejáratánál utcanév táblákkal együtt elhelyeznénk. Itt most mesébe illő rész következik: településünk vezetői felismerve ezen elgondolás építőerejét, értéktartalmát, egyöntetűen szavazták meg az ötlet létjogosultságát, és nem mellékesen az ehhez szükséges anyagi erőforrásokat.

 

A számunkra csodás történetnek itt nagyjából vége is lehetne, de ne feledkezzünk meg a lényegről, magáról az alkotótevékenységről, az emberekről, akik ebben részt vettek, a helyi közösség számára teremtett eredményekről, és persze a városunkba érkezők véleményéről. Minden alkotó munka alapvető értelme, hogy az alkotók a művészet valamely ágának segítségével kifejezzék belső énjüket. És most képzeljék azt el, hogy ennek az alkotófolyamatnak a résztvevői az igencsak alulértékelt közmunkások, akiket lapáttámasztóként, munkától és közösségi élettől elidegenedettként ítél meg a „szerencsés” foglalkoztatott vagy vállalkozói világ. Név szerint Bagi Mihály, Csukás János, Koós Tibor és Kovács Kálmán, valamint külső segítőik, Dudics Lujza, ifj. Koós Tibor és Kovács Arisztid. Néhányuknak van „művészi” előélete, Juhászné Magi Róza által vezetett helyi rajzszakkörben, a csemői Orisek Ferenc féle fafaragótáborban készült Bocskai-szobor vagy életfa kapcsán, a művelődési ház által generált TÁMOP-os kreatív táborban, vagy „csak” egy-egy helyi kiállítás nézőjeként. A lényeg, hogy most és a cél érdekében képesek voltak újat, értéket létrehozni közösségünk javára, hírnevet szerezni településünknek.

A 27 japánakácból és tölgyfából készült faszobor – melyből 19 került átadásra a városnapon -, amik településünk főutcáját díszítik, és a mellettük álló utca névtáblák, amelyek segítik a tájékozódást, egyedülállóak az általunk ismert világban. A szobrok nem nevesített kabai embereket ábrázolnak, asszonyokat és férfiakat, virággal, korsóval, kosárral vagy éppen boros üveggel a kezükben. A 4. sz. főúti bejáratnál egy kenyeret tartó asszony várja elsőként a városunkba érkezőket. A Vendégvárót követi: a  Pásztor korsóval, Hajdú fokossal, Paraszt zsebre dugott kézzel, a Kocsmából, a Fafaragó, az Asszony virággal, Pásztor bottal, a Korsós asszony, a Tűzoltó, az Imádkozó asszony, Kanász, Kötényes asszony bögrével, Asszony szatyorral, Anya gyermekével, Öregasszony bottal, a Kabai pár, az Angyal, a Remete, Juhász kampós bottal, Csikós, a Lelkipásztor, Juhász, Cukorgyári munkás, és még három, amik ezután kapnak címet. . Az utca névtáblákba a józsai Vass Tamás fafaragó véste be az utcaneveket. A táblák elkészítésének költségeihez szükséges támogatásokat Váradi Istvánné önkormányzati képviselő szorgalmazta és gyűjtötte össze a helyi képviselőktől és vállalkozóktól. Közmunka keretében kezelték és festették le a szobrokat, hegesztették talapzatukat, öntötték alapjaikat és helyezték az utcák főutcai bejárataihoz. Az utcanév táblákat a Bánszky Pál alkotó Kör tagjai festették le.

A városnapon polgármesterünk, Szegi Emma adta át az elkészült faszobrokat: „Önöket, városunk lakóit, és a hozzánk érkező vendégeket arra kérem, fogadják szívükbe és óvják településünk legújabb kincseit. Legyenek büszkék az alkotó kabai emberekre, tiszteljék az alkotómunkát támogató mecénásokat, és ha módjukban áll, mindkettőből vegyék ki részüket. A kabai szobrokat és utcanév táblákat ezennel átadom, megköszönve mindnyájuk értékteremtő munkáját, önzetlen támogatását.”A Nemzeti Művelődési Intézet részéről Angyal László, az Intézet Hajdú-Bihar Megyei Irodájának vezetője méltatta a kezdeményezést és az eredményt, valamint elismerő okleveleket adott át az alkotóknak. A rendezvényen közreműködött a Kabai Mennykő Néptáncegyüttes.

 

Kérem, vegyék számba, hányan vették ki részüket az értékteremtő folyamatból! A Kabáról elszármazott dr. Bánszky Pál, a Bocskai-szobor megálmodója – aki már sajnos nincs köztünk -, Orisek Ferenc szoborfaragó, a helyi hagyományteremtő fafaragóink, az ötletgazda, támogató önkormányzatunk, a közmunkaprogram asztalosai, azaz az ALKOTÓK, és munkatársaik, hegesztők, festők, a józsai fafaragó és munkatársai, helyi mecénások, alkotókörösök, a néptáncegyüttes, a dokumentációt készítő Kaba Városi Televízió, Kabai Hírmondó havi lap és a Mácsai Sándor Művelődési Ház, és a Nemzeti Művelődési Intézet. Az eredmény egy önzetlen és egészséges értékteremtő közösség.

 

Vágó Emese igazgató, Mácsai Sándor Művelődési Ház

forrás:http://www.nmi.hu